My first Publication KLIMAKONYV_TELEPULESI_ONKORMANYZAT_04_24 | Página 129

ENERGIATERMELÉS ÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KAPCSOLATA
Energiatermelés, mint az éghajlatváltozás egyik fő
kiváltó oka
Az éghajlatváltozás fő kiváltó tényezője az üvegházha-
tású gázok légköri koncentrációjának emelkedése. E gá-
zok a Napból érkező rövidhullámú sugárzást átengedik,
de a földfelszínről a világűr felé irányuló hosszúhullámú
sugárzás, vagyis a Föld által kibocsátott hő nagy részét
csapdába ejtik: elnyelik, vagy visszasugározzák a felszín
felé. Ennek következtében egyre több energia marad
a felszínközeli légrétegekben, megváltoztatva annak
jellemzőit. Ezt érzékeljük éghajlatváltozásként.
De milyen forrásokból származnak az üvegházhatású
gázok? Több fajtájuk van, és azok eltérő folyamatok ré-
vén kerülnek a légkörbe. A legnagyobb mennyiségben
megtalálható szén-dioxid döntően a fosszilis energia-
hordozók - a kőolaj, földgáz és szén - eltüzelése révén
szabadul fel. Ennek hátterében pedig villamos-, és hőe-
nergiaigényünk kielégítése áll. A Magyarország területé-
ről származó üvegházhatású gázoknak nagyságrendileg
fele az energiaelőállításnak, valamint az épületállomány
üzemeltetésének a számlájára írható. Az energiatakaré-
kossági intézkedések, energiahatékonyság-növelésre és
megújulóenergia-hasznosításra irányuló beruházások
tehát közvetlenül hozzájárulnak éghajlatunk
védelméhez.
TUDTA?
Míg a közintézmények energiafel-
használása - minden bizonnyal a
nagyarányú épületenergetikai beruhá-
zások eredményeképpen -, az elmúlt
évtizedben egyértelműen csökkenő
tendenciát mutatott Bács-Kiskun
megyében, addig a lakossági áram- és
földgázfogyasztás az elmúlt években
ismét emelkedni kezdett.
Energiaellátó-rendszerek, mint az éghajlatváltozás
kárvallottjai
Az energiatermelés, -szállítás és -ellátás ugyanakkor
nem csak az éghajlatváltozás egyik kiváltója, hanem e
folyamat hatásviselője is. Közismert, hogy a villamo-
senergia-igény éves mintázata változóban van, míg
néhány évtizeddel ezelőtt egyértelműen télen jelentke-
zett a legnagyobb áramigény és ennek megfelelően a
villamosenergia-rendszer csúcsterhelése januárra esett,
addig a légkondicionálók tömeges elterjedése követ-
keztében napjainkban a nyári kánikulai napokon a téli
időszakra jellemző áramfogyasztás mérhető.
Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, mindenekelőtt
az egyre erősebb viharok az energiaszállításra is kihat-
nak. A légkábelek, felsővezetékek és villanyoszlopok
megrongálódása miatt egyre gyakoribbá válnak az
áramkimaradások egy-egy nagyobb vihar után. 2018.
júniusában Kalocsa és további három település maradt
áram nélkül, vagy éppen 2017. novemberében az erős
havazás miatt szünetelt az áramszolgáltatás sok tele-
pülésen. A villamosenergia szállító és elosztóhálózat
állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, az észlelt
állagromlások minél hamarabbi kijavítása rendkívül
lényegesek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
érdekében.
TUDTA?
Hazai mérések alapján a 24 fokot
meghaladó középhőmérsékletű nyári
napokon minden egy fokos további
átlaghőmérséklet-emelkedés 1500-
2000 MWh-val növeli a napi villamo-
senergia-fogyasztást, ami 500-600
háztartás egész éves fogyasztásának
felel meg.
129