8 . oldal Megyei értékek 2017 . október
TÉRSÉGEINK EZERARCÚ KINCSEI
Bács-Kiskun a mi megyénk
Az elmúlt hónapok alatt népszerűvé vált és sokunk szívébe költözött a „ Bács-Kiskun a mi megyénk ” elnevezésű rendezvénysorozat . Az idei esztendőt a Kecskeméti és a Kunszentmiklósi járás bemutatkozása zárta .
A Megyei Önkormányzat a tavalyi évben indította el „ Bács-Kiskun a mi megyénk ” című rendezvénysorozatát , melynek keretében minden alkalommal a megye egy-egy járása mutatkozott be : ismertette turisztikai látnivalóit , épített és kulturális örökségét , illetve kínálta a térség gazdáinak termékeit és a kézművesek munkáit . Szeptemberben a Kecskeméti , októberben a Kunszentmiklósi járás vendégeskedett a megyei önkormányzat előtti téren . A felállított sátrakban
FOTÓ : BÁCS-MEGYEHÁZA megtekinthettük a települési értéktárakba bekerült értékeit és közelről is megismerkedhettünk a különféle ősi mesterségekkel , mint például a fafaragással , a fazekassággal és a bőrművességgel . Képzeletben bejárhattuk a jakabszállási Magyarkertet és a térség más turisztikai célpontjait is .
A kiállítók gasztronómiai kínálói között kézműves sajtokat , mézet , pálinkát , bort , mustot , péksüteményt , laskagomba-készítményeket , szörpöket , lekvárokat és helyi termelők napérlelte őszi gyümölcseit lehetett kóstolni . Amíg a vendégek a járások értékeiben , szépségeiben gyönyörködtek , a bográcsokban lecsó , gulyásleves , kunszentmiklósi birkapörkölt és tassi halászlé rotyogott , melyet ebédre kínáltak az ügyes kezű szakácsok . A kisebbek mézeskalács-festéssel , kukorica-morzsolással , madáretető- és bőrkarkötő készítéssel múlathatták az időt ,
„ petruskát ” csomózhattak és kipróbálhatták az íjászatot is . A rendezvények ideje alatt Kunsági és Duna-menti táncokat láthattunk , népdalok csendültek fel és citeraszó tette hangulatossá a napot .
Rideg László , a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke az idei év záró rendezvényén elmondta : „ Nagyon régi vágyam vált valóra azzal , hogy a települések itt , a Megyeháza előtt bemutatkozhattak egymásnak és Kecskemét lakóinak , s ezzel is erősíthettük mi , Bács-Kiskun megyeiek az öszszetartozás érzését , megismerhettük és megismertethettük a megye különböző térségeinek ezerarcú kincseit , sokszínű értékeit .” A jövő évben folytatódik a Bács-Kiskun megyei települések , értékek , látnivalók , termékek és szolgáltatások bemutatója a megyeszékhely lakosai számára .
A MAGYAR ÉRTÉKEK NAPJA
Megyei értékeink a fővárosban
A Szent István Bazilika előtti téren a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége , valamint az NMI
FOTÓ : BÁCS-MEGYEHÁZA
Művelődési Intézet együttműködésében , több ágazat összefogásával valósult meg a III . Magyar Értékek Napja .
A programsorozat szépen példázza a közös értékeink iránt érzett felelősség mozgósító erejét , hiszen a III . Magyar Értékek Napja 19 megye és 6 határon túli régió , valamint közel 600 közreműködő , fellépő részvételével zajlott . Bács-Kiskun megyét a Mayossa Néptáncegyüttes képviselte dél-alföldi táncokkal .
Az eseménynek különös méltóságot adott , hogy délben a megyék egy-egy jellegzetes mezőgazdasági terményét ökumenikus szertartás keretében áldották és szentelték meg .
ARATÓ FESZTIVÁL A gabona betakarításának kezdetét és a végét is megünnepelték elődeink . A legtöbb hagyomány a betakarítás végéhez kötődik . A kerekegyházi Arató Fesztiválon az aratást záró felvonulásal , aratóbállal , illetve étellel-itallal és aratókoszorú készítéssel ünnepelték .
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM A kerekegyházi római katolikus templom 1911 és 1913 között épült neogót stílusban , mely Magyarországon az első vasbeton szerkezetű templom .
KUNPUSZTAISÁG A „ kunpusztaiság ” a természetközeliség , a hagyományos , zárt paraszti életforma nyomán megjelenő „ lassú turizmus ”, azaz lovas és gyalogos turizmus , mint a környezeti értékeket előtérbe helyező , a kultúráját fenntartani kívánó nyitott életforma és szemlélet megyén belüli kiemelkedő hordozója .
USZÓDI NÉPVISELET Az uszódi hagyományos viselet 20 . századi alakulásának különlegessége , hogy a polgári divat változásának egyes elemei úgy épültek be az öltözködésbe , hogy a század elején jellemző tradicionális harmóniát sikerült megtartaniuk .
KECELI VISELET A keceli viseletről dr . Gergely Katalin néprajzkutató a következőket írta : „ Az 1910-es évekre kialakult keceli viselet sajátos paraszt-polgári öltözetet , stílust , ízlést és mentalistást képviselt , amely ilyen formában és minőségben mindenképpen értéket jelent a magyar népviseletek fejlődésének
www . bacskiskun . hu • www . facebook . com / bacskiskunamimegyenk • info @ bacskiskun . hu
Újabb kilenc nemzeti érték a listán
A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2017 szeptemberében újabb 9 értéket nyilvánított megyei értékké . 3 kerekegyházi , 2-2 uszódi és lakiteleki , továbbá 1-1 keceli és bácsalmási nemzeti érték került felvételre a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba .
FOTÓ : UJVÁRI SÁNDOR történetében , megismerése és megőrzése mindenképpen szükséges és hasznos lenne mind a kisebb , mind a tágabb közösség számára .”
USZÓDI KÉZI HÍMZÉS Uszódon ma is készítenek kézzel hímzett terítőket . Az uszódi hímzés nagyon hasonlít a kalocsaihoz , de a fő színeiben , és mintáiban eltéréseket mutat .
VARGÁNÉ BODOR JUDIT PASZOMÁNYKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGE Vargáné Bodor Judit egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken . Eredeti 16 . századi technikával , horgolással készíti a paszományokat .
KÖSÖNTYŰ NÉPTÁNC CSOPORT MUNKÁSSÁGA A Kösöntyű Néptánccsoport az elmúlt 23 esztendőben úgy Lakiteleken , mind Bács-Kiskun megyében kiemelkedő kulturális és hagyományápoló munkáról tett tanúbizonyságot . Nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre , a fiatalok tánckultúrába való bevonására .
DULITY TIBOR NÉPMŰ VELŐI , FESTŐMŰVÉSZI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZI MUNKÁSSÁGA Népművelőként kezdte pályáját , majd 1993-tól a fülöpjakabi tájképfestő alkotótábort vezette . Erős kisugárzása és művészeti hitvallása igen nagy hatással volt a képzőművészeti közösségekre . Munkássága legfontosabb állomásait reprezentáló közel másfél száz alkotásából Bácsalmáson Dulity Tibor Képtár létesült .