8. oldal Megyei értékek 2017. október
TÉRSÉGEINK EZERARCÚ KINCSEI
Bács-Kiskun a mi megyénk
Az elmúlt hónapok alatt népszerűvé vált és sokunk szívébe költözött a „ Bács-Kiskun a mi megyénk” elnevezésű rendezvénysorozat. Az idei esztendőt a Kecskeméti és a Kunszentmiklósi járás bemutatkozása zárta.
A Megyei Önkormányzat a tavalyi évben indította el „ Bács-Kiskun a mi megyénk” című rendezvénysorozatát, melynek keretében minden alkalommal a megye egy-egy járása mutatkozott be: ismertette turisztikai látnivalóit, épített és kulturális örökségét, illetve kínálta a térség gazdáinak termékeit és a kézművesek munkáit. Szeptemberben a Kecskeméti, októberben a Kunszentmiklósi járás vendégeskedett a megyei önkormányzat előtti téren. A felállított sátrakban
FOTÓ: BÁCS-MEGYEHÁZA megtekinthettük a települési értéktárakba bekerült értékeit és közelről is megismerkedhettünk a különféle ősi mesterségekkel, mint például a fafaragással, a fazekassággal és a bőrművességgel. Képzeletben bejárhattuk a jakabszállási Magyarkertet és a térség más turisztikai célpontjait is.
A kiállítók gasztronómiai kínálói között kézműves sajtokat, mézet, pálinkát, bort, mustot, péksüteményt, laskagomba-készítményeket, szörpöket, lekvárokat és helyi termelők napérlelte őszi gyümölcseit lehetett kóstolni. Amíg a vendégek a járások értékeiben, szépségeiben gyönyörködtek, a bográcsokban lecsó, gulyásleves, kunszentmiklósi birkapörkölt és tassi halászlé rotyogott, melyet ebédre kínáltak az ügyes kezű szakácsok. A kisebbek mézeskalács-festéssel, kukorica-morzsolással, madáretető- és bőrkarkötő készítéssel múlathatták az időt,
„ petruskát” csomózhattak és kipróbálhatták az íjászatot is. A rendezvények ideje alatt Kunsági és Duna-menti táncokat láthattunk, népdalok csendültek fel és citeraszó tette hangulatossá a napot.
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke az idei év záró rendezvényén elmondta: „ Nagyon régi vágyam vált valóra azzal, hogy a települések itt, a Megyeháza előtt bemutatkozhattak egymásnak és Kecskemét lakóinak, s ezzel is erősíthettük mi, Bács-Kiskun megyeiek az öszszetartozás érzését, megismerhettük és megismertethettük a megye különböző térségeinek ezerarcú kincseit, sokszínű értékeit.” A jövő évben folytatódik a Bács-Kiskun megyei települések, értékek, látnivalók, termékek és szolgáltatások bemutatója a megyeszékhely lakosai számára.
A MAGYAR ÉRTÉKEK NAPJA
Megyei értékeink a fővárosban
A Szent István Bazilika előtti téren a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége, valamint az NMI
FOTÓ: BÁCS-MEGYEHÁZA
Művelődési Intézet együttműködésében, több ágazat összefogásával valósult meg a III. Magyar Értékek Napja.
A programsorozat szépen példázza a közös értékeink iránt érzett felelősség mozgósító erejét, hiszen a III. Magyar Értékek Napja 19 megye és 6 határon túli régió, valamint közel 600 közreműködő, fellépő részvételével zajlott. Bács-Kiskun megyét a Mayossa Néptáncegyüttes képviselte dél-alföldi táncokkal.
Az eseménynek különös méltóságot adott, hogy délben a megyék egy-egy jellegzetes mezőgazdasági terményét ökumenikus szertartás keretében áldották és szentelték meg.
ARATÓ FESZTIVÁL A gabona betakarításának kezdetét és a végét is megünnepelték elődeink. A legtöbb hagyomány a betakarítás végéhez kötődik. A kerekegyházi Arató Fesztiválon az aratást záró felvonulásal, aratóbállal, illetve étellel-itallal és aratókoszorú készítéssel ünnepelték.
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM A kerekegyházi római katolikus templom 1911 és 1913 között épült neogót stílusban, mely Magyarországon az első vasbeton szerkezetű templom.
KUNPUSZTAISÁG A „ kunpusztaiság” a természetközeliség, a hagyományos, zárt paraszti életforma nyomán megjelenő „ lassú turizmus”, azaz lovas és gyalogos turizmus, mint a környezeti értékeket előtérbe helyező, a kultúráját fenntartani kívánó nyitott életforma és szemlélet megyén belüli kiemelkedő hordozója.
USZÓDI NÉPVISELET Az uszódi hagyományos viselet 20. századi alakulásának különlegessége, hogy a polgári divat változásának egyes elemei úgy épültek be az öltözködésbe, hogy a század elején jellemző tradicionális harmóniát sikerült megtartaniuk.
KECELI VISELET A keceli viseletről dr. Gergely Katalin néprajzkutató a következőket írta: „ Az 1910-es évekre kialakult keceli viselet sajátos paraszt-polgári öltözetet, stílust, ízlést és mentalistást képviselt, amely ilyen formában és minőségben mindenképpen értéket jelent a magyar népviseletek fejlődésének
www. bacskiskun. hu • www. facebook. com / bacskiskunamimegyenk • info @ bacskiskun. hu
Újabb kilenc nemzeti érték a listán
A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2017 szeptemberében újabb 9 értéket nyilvánított megyei értékké. 3 kerekegyházi, 2-2 uszódi és lakiteleki, továbbá 1-1 keceli és bácsalmási nemzeti érték került felvételre a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba.
FOTÓ: UJVÁRI SÁNDOR történetében, megismerése és megőrzése mindenképpen szükséges és hasznos lenne mind a kisebb, mind a tágabb közösség számára.”
USZÓDI KÉZI HÍMZÉS Uszódon ma is készítenek kézzel hímzett terítőket. Az uszódi hímzés nagyon hasonlít a kalocsaihoz, de a fő színeiben, és mintáiban eltéréseket mutat.
VARGÁNÉ BODOR JUDIT PASZOMÁNYKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGE Vargáné Bodor Judit egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Eredeti 16. századi technikával, horgolással készíti a paszományokat.
KÖSÖNTYŰ NÉPTÁNC CSOPORT MUNKÁSSÁGA A Kösöntyű Néptánccsoport az elmúlt 23 esztendőben úgy Lakiteleken, mind Bács-Kiskun megyében kiemelkedő kulturális és hagyományápoló munkáról tett tanúbizonyságot. Nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre, a fiatalok tánckultúrába való bevonására.
DULITY TIBOR NÉPMŰ VELŐI, FESTŐMŰVÉSZI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZI MUNKÁSSÁGA Népművelőként kezdte pályáját, majd 1993-tól a fülöpjakabi tájképfestő alkotótábort vezette. Erős kisugárzása és művészeti hitvallása igen nagy hatással volt a képzőművészeti közösségekre. Munkássága legfontosabb állomásait reprezentáló közel másfél száz alkotásából Bácsalmáson Dulity Tibor Képtár létesült.