My first Magazine október_11 - Page 8

8 . oldal Megyei értékek 2017 . október
TÉRSÉGEINK EZERARCÚ KINCSEI

Bács-Kiskun a mi megyénk

Az elmúlt hónapok alatt népszerűvé vált és sokunk szívébe költözött a „ Bács-Kiskun a mi megyénk ” elnevezésű rendezvénysorozat . Az idei esztendőt a Kecskeméti és a Kunszentmiklósi járás bemutatkozása zárta .
A Megyei Önkormányzat a tavalyi évben indította el „ Bács-Kiskun a mi megyénk ” című rendezvénysorozatát , melynek keretében minden alkalommal a megye egy-egy járása mutatkozott be : ismertette turisztikai látnivalóit , épített és kulturális örökségét , illetve kínálta a térség gazdáinak termékeit és a kézművesek munkáit . Szeptemberben a Kecskeméti , októberben a Kunszentmiklósi járás vendégeskedett a megyei önkormányzat előtti téren . A felállított sátrakban
FOTÓ : BÁCS-MEGYEHÁZA megtekinthettük a települési értéktárakba bekerült értékeit és közelről is megismerkedhettünk a különféle ősi mesterségekkel , mint például a fafaragással , a fazekassággal és a bőrművességgel . Képzeletben bejárhattuk a jakabszállási Magyarkertet és a térség más turisztikai célpontjait is .
A kiállítók gasztronómiai kínálói között kézműves sajtokat , mézet , pálinkát , bort , mustot , péksüteményt , laskagomba-készítményeket , szörpöket , lekvárokat és helyi termelők napérlelte őszi gyümölcseit lehetett kóstolni . Amíg a vendégek a járások értékeiben , szépségeiben gyönyörködtek , a bográcsokban lecsó , gulyásleves , kunszentmiklósi birkapörkölt és tassi halászlé rotyogott , melyet ebédre kínáltak az ügyes kezű szakácsok . A kisebbek mézeskalács-festéssel , kukorica-morzsolással , madáretető- és bőrkarkötő készítéssel múlathatták az időt ,
„ petruskát ” csomózhattak és kipróbálhatták az íjászatot is . A rendezvények ideje alatt Kunsági és Duna-menti táncokat láthattunk , népdalok csendültek fel és citeraszó tette hangulatossá a napot .
Rideg László , a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke az idei év záró rendezvényén elmondta : „ Nagyon régi vágyam vált valóra azzal , hogy a települések itt , a Megyeháza előtt bemutatkozhattak egymásnak és Kecskemét lakóinak , s ezzel is erősíthettük mi , Bács-Kiskun megyeiek az öszszetartozás érzését , megismerhettük és megismertethettük a megye különböző térségeinek ezerarcú kincseit , sokszínű értékeit .” A jövő évben folytatódik a Bács-Kiskun megyei települések , értékek , látnivalók , termékek és szolgáltatások bemutatója a megyeszékhely lakosai számára .
A MAGYAR ÉRTÉKEK NAPJA

Megyei értékeink a fővárosban

A Szent István Bazilika előtti téren a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége , valamint az NMI
FOTÓ : BÁCS-MEGYEHÁZA
Művelődési Intézet együttműködésében , több ágazat összefogásával valósult meg a III . Magyar Értékek Napja .
A programsorozat szépen példázza a közös értékeink iránt érzett felelősség mozgósító erejét , hiszen a III . Magyar Értékek Napja 19 megye és 6 határon túli régió , valamint közel 600 közreműködő , fellépő részvételével zajlott . Bács-Kiskun megyét a Mayossa Néptáncegyüttes képviselte dél-alföldi táncokkal .
Az eseménynek különös méltóságot adott , hogy délben a megyék egy-egy jellegzetes mezőgazdasági terményét ökumenikus szertartás keretében áldották és szentelték meg .
ARATÓ FESZTIVÁL A gabona betakarításának kezdetét és a végét is megünnepelték elődeink . A legtöbb hagyomány a betakarítás végéhez kötődik . A kerekegyházi Arató Fesztiválon az aratást záró felvonulásal , aratóbállal , illetve étellel-itallal és aratókoszorú készítéssel ünnepelték .
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM A kerekegyházi római katolikus templom 1911 és 1913 között épült neogót stílusban , mely Magyarországon az első vasbeton szerkezetű templom .
KUNPUSZTAISÁG A „ kunpusztaiság ” a természetközeliség , a hagyományos , zárt paraszti életforma nyomán megjelenő „ lassú turizmus ”, azaz lovas és gyalogos turizmus , mint a környezeti értékeket előtérbe helyező , a kultúráját fenntartani kívánó nyitott életforma és szemlélet megyén belüli kiemelkedő hordozója .
USZÓDI NÉPVISELET Az uszódi hagyományos viselet 20 . századi alakulásának különlegessége , hogy a polgári divat változásának egyes elemei úgy épültek be az öltözködésbe , hogy a század elején jellemző tradicionális harmóniát sikerült megtartaniuk .
KECELI VISELET A keceli viseletről dr . Gergely Katalin néprajzkutató a következőket írta : „ Az 1910-es évekre kialakult keceli viselet sajátos paraszt-polgári öltözetet , stílust , ízlést és mentalistást képviselt , amely ilyen formában és minőségben mindenképpen értéket jelent a magyar népviseletek fejlődésének
www . bacskiskun . hu • www . facebook . com / bacskiskunamimegyenk • info @ bacskiskun . hu

Újabb kilenc nemzeti érték a listán

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2017 szeptemberében újabb 9 értéket nyilvánított megyei értékké . 3 kerekegyházi , 2-2 uszódi és lakiteleki , továbbá 1-1 keceli és bácsalmási nemzeti érték került felvételre a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba .
FOTÓ : UJVÁRI SÁNDOR történetében , megismerése és megőrzése mindenképpen szükséges és hasznos lenne mind a kisebb , mind a tágabb közösség számára .”
USZÓDI KÉZI HÍMZÉS Uszódon ma is készítenek kézzel hímzett terítőket . Az uszódi hímzés nagyon hasonlít a kalocsaihoz , de a fő színeiben , és mintáiban eltéréseket mutat .
VARGÁNÉ BODOR JUDIT PASZOMÁNYKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGE Vargáné Bodor Judit egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken . Eredeti 16 . századi technikával , horgolással készíti a paszományokat .
KÖSÖNTYŰ NÉPTÁNC­ CSOPORT MUNKÁSSÁGA A Kösöntyű Néptánccsoport az elmúlt 23 esztendőben úgy Lakiteleken , mind Bács-Kiskun megyében kiemelkedő kulturális és hagyományápoló munkáról tett tanúbizonyságot . Nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre , a fiatalok tánckultúrába való bevonására .
DULITY TIBOR NÉPMŰ­ VELŐI , FESTŐMŰVÉSZI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZI MUNKÁSSÁGA Népművelőként kezdte pályáját , majd 1993-tól a fülöpjakabi tájképfestő alkotótábort vezette . Erős kisugárzása és művészeti hitvallása igen nagy hatással volt a képzőművészeti közösségekre . Munkássága legfontosabb állomásait reprezentáló közel másfél száz alkotásából Bácsalmáson Dulity Tibor Képtár létesült .
Megyei értékek 2017. október Bács-Kiskun a mi megyénk Újabb kilenc nemzeti érték a listán 8. oldal TÉRSÉGEINK EZERARCÚ KINCSEI Az elmúlt hónapok alatt népszerűvé vált és sokunk szívébe költözött a „Bács-Kiskun a mi megyénk” elnevezésű rendezvénysorozat. Az idei esztendőt a Kecske- méti és a Kunszentmik- lósi járás bemutatkozá- sa zárta. A Megyei Önkormányzat a tavalyi évben indította el „Bács-Kiskun a mi megyénk” című rendezvénysorozatát, melynek keretében minden al- kalommal a megye egy-egy já- rása mutatkozott be: ismertette turisztikai látnivalóit, épített és kulturális örökségét, illetve kí- nálta a térség gazdáinak termé- keit és a kézművesek munkáit. Szeptemberben a Kecskeméti, októberben a Kunszentmik- lósi járás vendégeskedett a megyei önkormányzat előtti téren. A felállított sátrakban megtekinthettük a települési értéktárakba bekerült értékeit és közelről is megismerked- hettünk a különféle ősi mes- terségekkel, mint például a fa- faragással, a fazekassággal és a bőrművességgel. Képzeletben bejárhattuk a jakabszállási Ma- gyarkertet és a térség más tu- risztikai célpontjait is. A kiállítók gasztronómiai kínálói között kézműves sajto- kat, mézet, pálinkát, bort, mus- tot, péksüteményt, laskagom- ba-készítményeket, szörpöket, lekvárokat és helyi termelők napérlelte őszi gyümölcseit lehetett kóstolni. Amíg a ven- dégek a járások értékeiben, szépségeiben gyönyörködtek, a bográcsokban lecsó, gulyás- leves, kunszentmiklósi birka- pörkölt és tassi halászlé rotyo- gott, melyet ebédre kínáltak az ügyes kezű szakácsok. A kisebbek mézeskalács-festés- sel, kukorica-morzsolással, madáretető- és bőrkarkötő ké- szítéssel múlathatták az időt, „petruskát” csomózhattak és kipróbálhatták az íjászatot is. A rendezvények ideje alatt Kunsági és Duna-menti tán- cokat láthattunk, népdalok csendültek fel és citeraszó tette hangulatossá a napot. Rideg László, a Bács-Kis- kun Megyei Közgyűlés elnöke az idei év záró rendezvényén elmondta: „Nagyon régi vá- gyam vált valóra azzal, hogy a települések itt, a Megyeháza előtt bemutatkozhattak egy- másnak és Kecskemét lakói- nak, s ezzel is erősíthettük mi, Bács-Kiskun megyeiek az ös�- szetartozás érzését, megismer- hettük és megismertethettük a megye különböző térségeinek ezerarcú kincseit, sokszínű érté- keit.” A jövő évben folytatódik a Bács-Kiskun megyei telepü- lések, értékek, látnivalók, ter- mékek és szolgáltatások bemu- tatója a megyeszékhely lakosai számára. A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2017 szep- temberében újabb 9 értéket nyilvánított megyei érték- ké. 3 kerekegyházi, 2-2 uszódi és lakiteleki, továbbá 1-1 keceli és bácsalmási nemzeti érték került felvételre a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba. FOTÓ: UJVÁRI SÁNDOR ARATÓ FESZTIVÁL A gabona betakarításának kez- detét és a végét is megünne- pelték elődeink. A legtöbb ha- gyomány a betakarítás végéhez kötődik. A kerekegyházi Arató Fesztiválon az aratást záró fel- vonulásal, aratóbállal, illetve étellel-itallal és aratókoszorú készítéssel ünnepelték. RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM A kerekegyházi római kato- likus templom 1911 és 1913 között épült neogót stílusban, mely Magyarországon az első vasbeton szerkezetű templom. KUNPUSZTAISÁG A „kunpusztaiság” a termé- szetközeliség, a hagyományos, zárt paraszti életforma nyo- mán megjelenő „lassú turiz- mus”, azaz lovas és gyalogos turizmus, mint a környezeti értékeket előtérbe helyező, a kultúráját fenntartani kívánó nyitott életforma és szemlé- let megyén belüli kiemelkedő hordozója. FOTÓ: BÁCS-MEGYEHÁZA A MAGYAR ÉRTÉKEK NAPJA Megyei értékeink a fővárosban A Szent István Bazilika előt- ti téren a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége, valamint az NMI FOTÓ: BÁCS-MEGYEHÁZA Művelődési Intézet együttmű- ködésében, több ágazat össze- fogásával valósult meg a III. Magyar Értékek Napja. A programsorozat szépen példázza a közös értékeink iránt érzett felelősség mozgó- sító erejét, hiszen a III. Ma- gyar Értékek Napja 19 megye és 6 határon túli régió, vala- mint közel 600 közreműködő, fellépő részvételével zajlott. Bács-Kiskun megyét a Mayos- sa Néptáncegyüttes képviselte dél-alföldi táncokkal. Az eseménynek különös méltóságot adott, hogy délben a megyék egy-egy jellegze- tes mezőgazdasági terményét ökumenikus szertartás kereté- ben áldották és szentelték meg. USZÓDI NÉPVISELET Az uszódi hagyományos vi- selet 20. századi alakulásának különlegessége, hogy a polgári divat változásának egyes ele- mei úgy épültek be az öltözkö- désbe, hogy a század elején jel- lemző tradicionális harmóniát sikerült megtartaniuk. KECELI VISELET A keceli viseletről dr. Gergely Katalin néprajzkutató a kö- vetkezőket írta: „Az 1910-es évekre kialakult keceli viselet sajátos paraszt-polgári ölt B]] 0[\ 0^0\0\Y[KB\0\\\[ [Y[H[Y[ܛpX[0\Z[d\Yؙ[Z[B[\[0\0Z][[HXKBX\\\[]ZZ1dY0\[Z˘X\[H8(˙XX˘KؘX\[[Z[YYY[8([X\[B0휝0[]0X[YY\Y\\B\YYd\\HZ[[\[ްY\0\\ޛ[BZ[H\XZ[H0YXힰYް[p\K'BTְHVH0SVT•\ްۈXH\\ް][Z^B[0[^]\]1dZ] ^\ްB0[^\Y[ۈ\ۛ0]HKBZZދHHdHް[ZX[0\›Z[0ZX[[0\\Z]]]] TSHԈQUT֓pSRTְU1dURSTQB\[H܈Y]YHYBY\\Y][]0[]HKB][Z[\Y]H Mް^YBXZ][ ܙ0\[\ް]BH\ޛp[[] 哕qlT0SBԕUSTQBH훝qlH\0[ܝ^[p \ޝ[1dX[0BZ][Z[Z[XR\B[YYpX[Y[Y[Y1dB[\[\0\Y[p[p\0›][\][^۞\KB YHYY[Y]ܙ0][Z˜^]0[00\][0\ܙKHXKB[0[[0XH[0]B\\KSUHPԈTql0BS1dKT1dqlT֒BTTdqlT֒BUSTQB\ql][1dZ[^H0[pKB] XZ NNL]0H0KBXH0Z\\1dH[00Xܝ^]K\d\\Y\\H0\›ql]\ޙ]H][0\HY[YB]0\[H\d[ql]\ޙKBHힰYZܙK][\YBYٛ۝X0[p\Z]\ B^[0[0힙[p\ٰ[ް^[ B0\XX[p\ۈ[]BX܈\0\0]\