A mozgó töltések
10.B 2013/2014.
Fényképezőgép típusai
Lemezes fényképezőgép: A lemezes fényképezőgépeket
a fényképezés őskorában fejlesztették ki, bár a mai napig
használják ezeket. A lemezes fényképezőgépen a fény az előlapra
szerelt objektívben lép be a harmonikás oldalú sötéttérbe és éri el
a gép hátoldalát. A hátoldalon található a mattüveg lap, amely a
kép megalkotását és a fókuszálást teszi lehetővé. Az előlapot és a
hátlapot rendszerint sinek kötötték össze, a fókuszáláshoz ezen a
sinen kellett mozgatni az előlapot előre vagy hátra.
Nagy formátumú fényképezőgép: A nagy formátumú
gépek a korai lemezes fényképezőgépek közvetlen leszármazottai
és a mai napig széles körben használják a legjobb minőséget igénylő fényképeszeti területeken, illetve technikai,
ipari vagy építészeti fényképek elkészítéséhez. Ennek oka, hogy a gépek által használt nagy filmméret miatt sokkal
több részletet tudnak rögzíteni, illetve az elkészült kép sokkal jobban bírja a nagyítást. A nagy formátumú
gépeknek három alapvető változata van (monorail, view és field), de lényegében mindegyik kardán rendszerű,
azaz egy vagy két rúdra van rögzít ve a homlokfal az objektívvel, a hátfal a mattüveggel és a filmkazetta keretével, a
kettőt pedig harmonikaszerű kihuzat köti össze. A legtöbb nagy formátumú kamera csak stúdómunkára alkalmas
súlya és kezelésének nehézkessége miatt, de készültek hordozható példányok is, elsősorban fotóriporterek
számára, illetve tájképek elkészítéséhez.
Közepes formátumú fényképezőgép: A közepes formátumú fényképezőgépek nevüket onnan
kapták, hogy az ezekben használt film mérete a nagy formátumú és a kisfilmes fényképezők filmmérete között
helyezkedik el. A közepes formátumú kamerák kialakításukat tekintve nagyobb változatosságot mutatnak, lehetnek
kardános felépítésűek (mint a nagy formátumú kamerák), illetve összehajtogatható, kompakt kamerák.
Keresős fényképezőgép:
Megjelenését a fejlettebb objektívek és fényképezőgépek tették lehetővé: a
kisebb objektívet kisebb és könnyebb vázba lehetett beépíteni és a keresőt már a gép vázára vagy vázába tudták
integrálni. A keresővel egyszerűen megoldható a fókuszálás is, mivel a kereső ablakát hozzá lehetett kapcsolni az
objektívhez. Napjainkban a digitális kompakt fényképezőgépekben is hasonló keresőablak található, azonban ezek
a fényképezőgépek már képesek az automatikus fókuszálásra, ezért a keresőt lényegében csak komponálásra kell
használni.
Tükörreflexes
fényképezőgép:
A
tükörreflexes
fényképezőgépben a fényképész az objektíven keresztül, közvetlenül
látja a kompozíciót. Ehhez a gépváz belsejében 45°-os szögben ferdén
elhelyezett síktükröt alkalmaztak, amely a tükör felett elhelyezett matt
üvegre vetíti a képet. Az exponálás pillanatában a tükör felcsapódik. Az
első tükörreflexes fényképezőgépeken csak felülről lehetett
megtekinteni a kereső képét, amely ráadásul felcserélt oldalú volt. Erre
volt megoldás a pentaprizma, amelyet a tükör és a kereső mattüvege
közé helyeztek el. A prizma a felcserélt oldalú keresőképet oldalhelyesre
állítja vissza, és a fényképezőgép hátoldalán elhelyezett keresőben
jeleníti meg.
Ikerlencsés fényképezőgép: Az ikerlencsés fényképezőgépek
két, szinte azonos objektívet alkalmaznak, az egyikkel lehet fókuszálni, a
másik pedig a képet készíti. A lencséket általában úgy helyezik el, hogy a keresőlencse a másik felett helyezkedik el.
63