A mozgó töltések
10.B 2013/2014.
Szélturbinák
A szélerőművek működése
A szélenergia a legolcsóbb megújuló energiaforrás, amely jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz
kibocsátásától kíméli meg a légkört. Háztartási és ipari alkalmazása is létezik az áramtermelésre, és a leggyorsabban
növekvő ütemű forrása az elektromos energiának.
A korszerű szélturbinákat általában három lapáttal építik. Az adott teljesítmény-tartományban jellemzően a
lapáthossz 13-52 m, a toronymagasság 30-124 m között változik. A tornyot acélból és betonból készítik. A szélkerék
átmérőjének növelésekor csökkentik a fordulatszámot. A lapátokat üvegszál erősítésű speciális műanyagból készítik,
s védőréteggel védik a napsugárzástól. A szélerőművek rotorjaira igen szélsőséges terhelések hathatnak a lágy
szellőtől a viharos orkánig. Attól függően, hogy milyen üzemviszonyok között kell működniük, a formák, méretek és
működési elvek széles skálája alakult ki a néhány kilowattos kis kerekektől a több MW teljesítményűig. A szélturbinák
jellemzően 2-4 m/s szélsebességnél kezdik meg működésüket. Névleges villamos-teljesítményüket 12-16 m/s
szélsebességen érik el, e fölött teljesítményük gyakorlatilag már nem nő a szélsebességgel. A lapátok állásszögét és
fordulatszámát a széliránynak és sebességnek megfelelően számítógép vezérli úgy, hogy a teljesítmény-tényező
mindig optimális legyen. Szélerőművek létesítésekor megfelelő helyen általában több szélkereket telepítenek, így
nagyszámú szélkerékből álló szélerőműfarmot létrehozva, mivel a potenciális szélenergiát nem lehet egyetlen
szélkerék méreteinek növelésével kiaknázni.
Szélerőművek környezeti hatásai
A szélerőművek kifejezetten megújuló energiát hasznosítanak, alapvet