5. A beton tulajdonságainak vizsgálata
Először az ejtőasztalra helyezett kúpformába
öntjük a betont, két közel egyforma vastagságú
rétegben, 10 ütögetéssel tömörítve. A betonfelesleg eltávolítása után a kúpot leemeljük a
betonról, majd a mozgó lapot a fülénél fogva
15 másodperc alatt 15-ször ütközésig felemeljük, majd leejtjük. Ennek hatására a betonkúpból egy lepényszerű forma keletkezik,
amelynek átmérőjét a bekarcolt jeleknél kell
megmérni mm-ben (d1 és d2 ). Folyós beton
esetén meg kell várni a lepény teljes terülését.
A konzisztencia mérőszáma:
A vizsgálat végeredményét két párhuzamosan végzett vizsgálat során kapott értékek
átlaga adja, 5 mm-re kerekítve. A két mérés
eredményének eltérése nem lehet nagyobb
25 mm-nél.
5.4. ábra. Ejtőasztal terülésméréshez
A kapott mérőszám alapján a beton az 5.4. táblázatban megadott konzisztenciaosztályokba
sorolható.
5.1.3. A BEDOLGOZÁSI TÉNYEZŐ
MEGHATÁROZÁSA
A bedolgozási tényezőt a beton próbakeverésekor kell meghatározni. A kimért adalékhoz a recept szerinti mennyiségű cementet és
vizet kell adagolnunk. Keverés után belapátoljuk a vízszintesbe állított mérőládába (5.5.
ábra) a friss betont, majd lehúzzuk a felesleges anyagot.
5.5. ábra. Mérőláda
5.4. táblázat. Terüléssel meghatározott
konzisztenciaosztályok
Konzisztenciaosztályok terülési
vizsgálattal
Hagyományos
konzisztenciaosztályok
neve
neve
jele
≤ 340
földnedves
FN
F2
350−410
kissé
képlékeny
KK
F3
420−480
képlékeny
K
F4
490−550
folyós
F
F5
560−620
F6
54
mérőszám
F1
≥ 630
Bedolgozáskor a szokásos tömörítési eljárásokat alkalmazzuk. A beton felületének simára
dolgozása után a tömörödés miatti magasságcsökkenést több helyen le kell mérnünk.
A bedolgozási tényezőt a keverőláda térfogatának (V1 ) és a bedolgozott beton térfogatának (V b ) hányadosa adja.
Képlettel: