5
Eklektika Magyarországon
A magyarországi eklektikus építészetet újabban összefoglalóan a tiszta neostílusokkal együttvéve historizmusnak nevezik . Eklektikáról ott lehet beszélni , ahol keverednek egymással a stílusok , s ez előfordul szinte az összes korszakban épült építményen , lakóházaktól kezdve középületeken át emlékművekig . A kifejezést a rendszerváltozás előtt egyöntetűen használták kissé negatív értelemben a neostílusokra is , ez is hozzájárul ahhoz , hogy máig lángol a vita , melyik kifejezés a jogos , ha a 19 . század második felének építészetéről van szó .
Az eklektikus törekvések elsősorban városépítészeti tevékenységekkel és az életmód színvonalának javulásával függenek össze . Különösen igaz ez Budapestre , e város a korszakban fejlődött világvárossá , városképe a világon egyedülállóan egységes . Általában elmondható az , hogy a magyarországi eklektika a neoreneszánszból fejlődött ki ( Jókai Mór balatonfüredi villája , Ybl Miklós : Szent István-bazilika , Operaház ). A késő eklektika átnyúlik a 20 . századba , képviselői Hauszmann Alajos ( a volt Királyi Kúria , ma Néprajzi Múzeum ) és Alpár Ignác ( Városligeti Vajdahunyadvár , Mezőgazdasági Múzeum ).