Magasépítéstan II. | Page 24

VILLANYSZERELÉSI MUNKÁK A végleges fogyasztómérő szekrény elhelyezése általában az épületet határoló falszerkezetbe vagy a telek határát képező kerítésre történik (ez utóbbi csak földkábeles vezetéknél). A legelterjedtebb megoldásnál a villamos energia légkábelen érkezik az épülethez. A szekrényt a falszerkezetbe építve helyezik el, a méretlen fővezeték pedig a falba süllyesztve csatlakozik a mérőműszerhez. A falszerkezetben ki kell alakítani a szekrény helyét úgy (utólag véséssel vagy építésnél keresztmetszet-csökkentéssel), hogy annak alsó pontja a talajszinttől min. 0,6 m-re, felső pontja max. 1,80 m-re legyen, a gyengített falszerkezet pedig min. 10 cm vastag teherbíró szerkezet legyen (8.5. ábra). 8.3. Az épület belső villamos hálózata 8.3.1. Vezetékek Épületvillamossági szerelőmunkához különböző kialakítású szigetelt vezetékek használhatók. Ilyenek például: – az egyszerű, köpeny nélküli vezetékek hajlékony vezetővel, normál PVC-szigeteléssel, – összetett vezetékek tömör vagy sodrott rézvezetővel (az erek száma akár 12 is lehet), térhálósított polietilén érszigeteléssel, halogénmentes kitöltőköpennyel, világosszürke halogénmentes külső köpennyel, vagy – a falba építhető PVC-borítású egy-, két- vagy három eres MM-fal vezetékek. A szigetelés színe, színjelzése mutatja a vezeték szerepét a hálózatban. A fekete színű mindig a fázisvezető, a zöld vagy kék a nullvezető, a sárga-zöld vagy piros színű pedig a védővezető. A vezetékek vezetése és szerelése történhet: –– szerkezetek előtt rögzítő bilincsekkel (8.7/a. ábra): az épületszerkezetekhez erősített bilincsekkel lehet a védőköpenyes vezetékeket vezetni; –– szerkezetekhez rögzített, megbontható szerelőcsatornában (8.7/b. ábra): a vezetékeket lepattintható fedelű, általában PVC anyagú csatornákban vezetetik. Előnye, hogy a hálózat teljes hosszban hozzáférhető, a javítási, szerelési munkák könnyen elvégezhetők. A csatornák rögzítése egyszerűen megoldható; –– szerkezetek előtt, megbonthatatlan szerelőcsatornában (8.7/c. ábra): itt a vezetékeket általában fém, esetleg kemény PVC-anyagú zárt csőben kell elvezetni. Az előző megoldással ellentétben a hálózat nem hozzáférhető teljes hosszban. Javítani csak a vezetékek kihúzásával, majd újbóli behúzásával lehet; –– bonthatatlan szerelőcsatorna szerkezetbe építésével (8.7/d. ábra): a zárt védőcsövet az érintett szerkezetbe vagy szerkezet mögé (pl. építőlemez-burkolat mögé) kell építeni, majd a vezetékeket a csőbe kell húzni. A védőcsövek elhelyezhetők (utólag vésett, horony- 8.6. ábra. Különböző kialakítású vezetékek a) egyszerű vezeték; b) összetett vezeték; c) MM-fal vezeték 322 8. FEJEZET marással vagy előzetes kirekesztéssel kialakított) hornyokban, és az adott szerkezet építése közbeni beépítéssel (öntött technológiánál a zsaluzaton lehet a védőcsöveket rögzíteni, szerelt jellegű szerkezeteknél építés közben lehet a védőcsöveket elhelyezni); –– szerkezetbe építéssel, védőburkolat nélkül (8.7/e. ábra): a vezetékek elhelyezése az előző pontban leírtak alapján, védőcső alkalmazása nélkül történik. Javítás és csere csak a szerkezet bontásával lehetséges; –– álpadló alatt (8.7/f. ábra); –– aljzatban kialakított padlócsatornában (8.7/g. ábra). A vezetékeket minden esetben függőlegesen vagy vízszintesen kell szerelni, vezetni. A különböző irányú vezetékek csatlakozását szigetelő anyagú elágazó dobozban kell megoldani (8.8. ábra). Az elágazó dobozok a helyiséget felülről záró födém alsó síkjától 0,30 m-re kerüljenek. 8.3.2. Elosztó, biztosító táblák A fogyasztásmérőtől a villamos energiát a mért fővezeték szállítja a fogyasztói főelosztó és biztosító táblához. Innen az igényeknek megfelelő számú vezetéken lehet tovább vinni az energiát a fogyasztói készülékek felé. Az elosztó és biztosító táblákat általában a lakás bejárata mellett helyezik el zárt szekrényben olyan magasságban, hogy könnyen elérhető legyen. Ha nincs szekrény, akkor az elhelyezési magasságnak legalább 2,0 m kell lennie. A fogyasztói táblák feladata az energia elosztásán túl a zárlat és túlterhelés elleni védelem is. A fogyasztó készülékek meghibásodásakor vagy nagyobb igénybevétel esetén a vezetékekben túlterhelés vagy zárlat miatt káros hőhatás keletkezhet, amely tönkremenetelhez és tűzhöz vezethet. 8.7. ábra. Villamos vezetékek vezetése 8.8. ábra. Falazott szerkezetben kialakított vezeték és elágazó doboz hornyolása