Magasépítéstan II. | Page 21

HASZNÁLATI ÉS ÜZEMI VÍZ ELLENI SZIGETELÉSEK amelyeknél a két feladatot (burkolat és szigetelés) egy réteg teljesíti. A szigeteléshez csak csúszásgátló felületképzésű és megfelelően tömör PVC-burkolatot lehet alkalmazni, minden esetben az alkalmazástechnikai utasításoknak megfelelően. –– Többrétegű vízzáró és -szigetelő burkolat: ebbe a csoportba tartoznak a vízzáró burkolatok és az azokkal kontakt kapcsolatban lévő bevonatszigetelések egy szerkezeti egységet alkotó rendszerei. A különböző anyagú bevonat-szigeteléseket (műanyag diszperzióval javított cementhabarcs, epoxigyanta) megfelelő minőségű aljzatra kell felhordani. Ezt követően flexibilis ragasztóval és rugalmas, vízzáró hézagolással kell a kerámia lapburkolatot vagy a felületfolytonosított lemezburkolatot a bevonatszigeteléshez rögzíteni. Az így képzett összetett szerkezet biztosítja a megfelelő vízszigetelést és a burkolatot. A kontakt kapcsolatból adódóan a vízelvezetést a burkolat síkján kell megoldani. A vízzáró és -szigetelő burkolatok minden eleme egy rendszerhez tartozzon! 6. FEJEZET 6.3. ábra. Teljes értékű szigetelés rétegrendje 6.4.3. Teljes értékű szigetelés Ennél a megoldásnál a szigetelőréteget a burkolati rétegtől függetlenül, önálló szerkezetként kell kialakítani (6.3. ábra). Éppen ezért a víz elvezetését mindkét réteg esetében biztosítani kell. Ez a padlósíkon a burkolat megfelelő lejtésével eleve adott, a szintén lejtésben készülő szigetelésnél pedig szivárgóréteg (műanyag dombornyomott drénlemez, régebben szűrőbeton, homokterítés) kialakításával lehet megoldani. A szigetelés általában bitumenes lemezből, PVC-lemezből készül, de alkalmazhatók erre a feladatra különböző bevonatszigetelések is. 6.4. ábra. Kettős szigetelés rétegrendje 6.4.4. Kettős szigetelés A kettős szigetelés a legnagyobb nedvesség elleni védelmet biztosító műszaki megoldás. A teljes értékű szigetelés és a vízzáró és -szigetelő burkolat együttes alkalmazásával (6.4. ábra) biztosítható a keletkezett nedvesség teljes men�nyiségének elvezetése a burkolat felületén, megakadályozva ezzel a nedvesség bejutását a szigetelés alatti szerkezetekbe. 6.5. Használati és üzemi víz elleni szigetelés kialakítása Padlóösszefolyó nélküli vizes helyiségek esetében vízzáró burkolattal lehet a nedvesség elleni szigetelést kialakítani. A burkoláshoz egy rendszerhez tartozó anyagokat (ragasztó, hézagoló) kell használni, lejtés kialakítása nélkül. Azokban a vizes helyiségekben, ahol padlóösszefolyó épül(t), a használati és üzemi víz elleni szigetelést megfelelő mértékű lejtéssel kell kialakítani (lemezes szigeteléseknél 0,5–1,5%-os, a burkolat síkján 1–1,5%-os). A padlóösszefolyó(k) helyét úgy kell meghatározni, hogy az alaprajzi felosztás közel azonos lejtésű és méretű mezőket eredményezzen. A bűzelzárós padlóösszefolyó a helyiség legmélyebb pontjára kerüljön és a szigeteléshez vízhatlanul kapcsolódjon. A szigetelés síkjában ajánlott olyan összefolyót alkalmazni, amely hozzáférhető, tisztítható (6.5. ábra). Előfordul, hogy az egymással szomszédos vizes helyiségeket az üzemi víz elleni szigetelés válaszfalak alatti átvezetésével egy szigetelési egységként kezelik. (A válaszfalak 304 6.5. ábra. Padlóösszefolyó kialakítása t