LAPOSTETŐK
2. FEJEZET
2.1. Lapostetők csoportosítása
2.1. táblázat
kéthéjú tető
Szerkezeti felépítésük szerint:
–– egyhéjú melegtetők (a szerkezetet alkotó egyes rétegek
közvetlenül egymásra épülnek);
– kéthéjú hidegtetők (a hőszigetelés fölött átszellőztetett
légréteg található, így a lapostető két egymástól elkülönülő szerkezeti részre (héjra) oszlik).
Hasznosítottság szerint:
– nem járható lapostetők (a tetőfelület nem hasznosított);
– járható lapostetők (a tetőfelület hasznosított; ilyenek
a terasztetők, parkolótetők, zöldtetők).
Rétegfelépítés szerint:
– egyenes rétegrendű tetők (a csapadék elleni szigetelés
a hőszigetelés fölött van);
– fordított rétegrendű tetők (a csapadék elleni szigetelés
a hőszigetelés alatt van).
fordított rétegrendű
A tetőszerkezetek általános csoportosításával az 1.2. fejezetben már foglalkoztunk részletesen. A lapostetőket a következő módon osztályozzák.
egyhéjú tető
nem járható
A lapostetők szerkezeti rétegei biztosítják az egyes hatásokkal szembeni védelmet. Egy-egy szerkezeti réteg több
funkciót is betölthet. Az egyes rétegek alkalmazása és elhelyezkedése függ a lapostetőt érő hatásoktól és igénybevételektől, a hasznosítottságtól és az egyéb igényektől, követelményektől. Ezen jellemzők alapvetően meghatározzák
a lapostetők rétegfelépítését, rétegrendjét.
Hasznosított tetők (zöldtetők, terasztetők) esetén további
rétegek alkalmazására van szükség: elválasztó-, szűrőréteg;
szemcsés ágyazóréteg; víztároló réteg; talajréteg; járólap.
járható
A tetőket (így a lapostetőket) érő hatásokat, illetve a velük szemben támasztott követelményeket az 1.3. fejezetben
ismertettük részletesen.
Külső hatások:
–– csapadék; – fagy;
–– szél; – mechanikai;
–– hő;
– vegyi;
–– napsugárzás; – biológiai.
Belső hatások:
–– nedvesség (pára); – hő.
Az ezekhez kapcsolódó további kiegészítő szerkezeti rétegek a következők lehetnek:
– lejtést adó réteg;
– párazáró és páraelvezető réteg;
– gőznyomás-kiegyenlítő réteg;
– felületvédelemi (leterhelő) réteg;
– elválasztó-, védőrétegek;
– egyéb kiegészítő szerkezetek, elemek.
nem járható
A lapostetők a 20. század elejétől kezdtek elterjedni, amikortól
a felhasználható anyagok, az építési és gyártástechnológiák gyors
fejlődése következtében lehetővé vált az épületek (közel) vízszintes tetősíkkal történő, csapadékbiztos lefedése.
A lapostetők három fő funkcionális rétege (alulról fölfelé haladva) a következő:
1. teherhordó szerkezet;
2. hőszigetelés;
3. csapadék elleni szigetelés.
járható
A lapostetők tetősíkja 5°-nál (8,8%-nál) kisebb, de 2%nál nagyobb lejtésű. Közvetlen térelhatároló szerkezetként
elsődleges rendeltetésük, hogy minden esetben biztosítsák
a belső tér külső hatásokkal szembeni védelmét. Hasznosított tetőfelület esetén további feladata, hogy megfeleljen
a hasznosítás módja alapján megfogalmazódott egyéb elvárásoknak, követelményeknek.
2.2. Lapostetők rétegfelépítése
egyenes rétegrendű
A lapostetők az épületet lefedő vízszintes, többrétegű, összetett (teherhordó és térelhatároló)
szerkezetek.
161