LÉPCSŐK, LEJTŐK
8.4.2. Lépcsők tervezésének menete,
méreteinek számítása
A lépcsőtervezés menete a következő:
1. fellépések és lépcsőfokok számának meghatározása;
2. lépcsőfokok pontos méreteinek megállapítása;
3. lépcsőkarok, pihenők, orsótér méreteinek megállapítása;
4. a lépcső (lépcsőház) végleges alaprajzi méretének megállapítása.
A tervezés megkezdéséhez rendelkeznünk kell a kiindulási adatokkal. Ezek a következők:
– a leküzdendő szintkülönbség nagysága;
– a forgalom ismeretében megállapított karszélesség;
– a lépcső tervezett elrendezése, a lépcsőkarok száma;
– a lépcső rendeltetésének ismeretében megválasztott fellépési magasság.
A felsorolt adatok ismeretében, az előírások és ajánlások
figyelembevételével a következő számítási lépéseket kell elvégezni.
1. Meghatározzuk a fellépések számát úgy, hogy az ismert
szintkülönbséget (emeletmagasságot) elosztjuk az általunk megválasztott fellépési magassággal. Az osztás
eredményét kerekíteni kell (felfelé), mert a fellépések
száma csak egész szám lehet.
2. A valódi fellépési magasságot (m) úgy kapjuk meg,
hogy a szintkülönbséget elosztjuk az előzőekben meghatározott (felfelé kerekített) fellépések számával.
3. Meghatározzuk a lépcsőfok szélességi méretét (sz).
Ehhez a 2m + sz = 60 – 64 cm képletet használjuk fel.
(A kapott értéket célszerű egészre kerekíteni, majd behelyettesítve ellenőrizni, hogy az megfelel-e az egyenlőségnek.)
4. A karonkénti fellépések számát úgy kapjuk meg, hogy
a fellépések számát elosztjuk a karok számával.
5. A karonkénti fellépések számából 1-et kivonva megkapjuk a karonkénti fokok számát.
6. A karhossz alaprajzi (vízszintes vetületi) méretét
a karonkénti fokok számának és a belépési szélességének (sz) a szorzatából kapjuk meg.
7. A lépcsőkarok méreteinek ismeretében, valamint az
orsótér és a pihenő méreteinek megállapításával meghatározzuk a lépcsőház pontos alaprajzi méretét.
8. FEJEZET
– Az érkező pihenő alkotja az adott szint közlekedési felületét. A teljesen zárt lépcsőházak esetén teljes egészében az érkező pihenők alkotják a szintenkénti közlekedés felületét. Innen közelíthetők meg közvetlenül
a lakások.
Az érkező pihenő min. 20 cm-rel szélesebb a karszélességnél.
A bemutatott számítási menetet alkalmazva vizsgáljunk
meg egy konkrét példát a 8.6. ábra alapján! A tervezett lépcső meghatározásához a következő adatok állnak rendelkezésre.
Kiindulási adatok:
– zárt lépcsőház érkező pihenővel;
– szintkülönbség: 300 cm;
– tervezett karok száma: 2;
– tervezett karszélesség: 140 cm;
– tervezett fellépési magasság: 16-17 cm.
(A számítások során meghatározott és az ábrán feltüntetett méretek a burkolatok és egyéb rétegek nélküli nyers lépcsőszerkezetre
vonatkoznak.)
A lépcsőház alaprajzi méretét meghatározó elem az ún.
érkező pihenő. A lépcsőházak minden szinten az adott szint
közlekedési felületéhez kapcsolódnak. A lépcső, az érkező
pihenő és az egyes szintek közlekedő felületeinek viszonya
alapján háromféle esetet különböztethetünk meg.
– A lépcső közvetlenül az adott szint közlekedési felületéhez kapcsolódik. Ebben az esetben a lépcsőház alaprajzi méretét nem növeli az érkező pihenő.
– A lépcső és a közlekedési felületek között érkező pihenő található (pl. nem fűtött lépcsőház és fűtött közlekedőtér közötti elválasztás esetén.) Ilyenkor az érkező
pihenővel megnövelt területtel kell számolni.
8.6. ábra. Kétkarú lépcső alaprajza és metszete
294