Logisztika_2021_6 | Page 38

36 Elemzések-kutatások
6 . ábra . tXYZ elemzés eredményei
7 . ábra . LTDEV elemzés eredményei vettem alapul . Ezek alapján soroltam , háromféle kategóriába a termékeket , a vállalat számára kritikus ( 2 ), kevésbé kritikus ( 1 ), illetve megbízható ( 0 ) termékekre . A kapott eredmények szerint ( 8 . ábra ) a megbízhatónak és kritikusnak ítélt termékek közel egyenlő arányban oszlanak meg .
felvenni egy-egy szempontrendszert mindegyik beszerzési politikához . Ezt a szempontrendszert a 9 . ábra szemlélteti .
A hierarchiát minden esetben a felhasználás fontossága adta meg , példaként az igényre rendelés esetében az ABC elemzés eredménye tekinthető a legfontosabb adatnak , mert csak azokat a termékeket éri meg igényre rendelni , melyek forgalmi aránya számottevően kisebb . Ezzel ellentétben a készletre rendelés és szinkronizáció esetében az LTDEV elemzés eredményei lesznek számottevőek , mert szinkronizációt csak abban az esetben szabad kiépíteni , ha az utánpótlási idők teljes mértékben megbízhatóak . Készletre rendelni pedig pont abban az esetben érdemes , ha ezek az utánpótlási idők megbízhatatlanok és készletekkel szeretnénk áthidalni az így adódó bizonytalanságot .
Az AHP módszertan számítása páros öszszehasonlítás mátrixokra épül , ezek segítségével tudjuk számszerűsíteni a felvett szempontrendszert . Ezt mindegyik beszerzési politika esetén el kell végezni . Az így kapott páros összehasonlítás mátrixokról meg kell bizonyosodni , hogy konzisztensek , ennek érdekében ki kell számítani mindegyik esetén egy konzisztencia indexet :
A képletben λ max a mátrix legnagyobb sajátértéke és n a vizsgált tényezők száma . Ezek után a konzisztencia arányt számítjuk ki , melynek ideális esetben 0-nak kell lennie , de maximum 10 % -os lehet . Amennyiben ez nem teljesül , újra fel kell venni a páros összehasonlítás mátrixot . A konzisztencia arány képlete :
8 . ábra . Kritikussági elemzés eredményei
sok jelentős részében csak részteljesítésről lehetett beszélni , ezekben az esetekben a beérkezett mennyiséggel való súlyozásra volt szükség . A kapott eredmények ( 7 . ábra ) szerint a termékek többségénél magas volt az ingadozás mértéke az utánpótlási idők tekintetében .
Több tanulmányban is vizsgálták a termékek kritikusságát , ennek felmérésére volt , ahol kikérték a dolgozók véleményét , volt ahol az elavulást , ellátás bizonytalanságát vették alapul , én ennek a projektnek a kapcsán a készletezési paramétereket
Szempontrendszer egy módszertanra A szortimentanalitikai elemzések által kapott eredmények lesznek a bemeneti adatai az AHP módszertannak . Azt szerettem volna elérni , hogy három különféle beszerzési politika közül tudja a módszertan megmondani , hogy melyik lenne a megfelelő , minden termék esetén . Az igényre rendelés , a készletre rendelés és a szinkronizáció közül szükséges meghatároznia , hogy melyik a megfelelő . Ehhez első lépésként szükséges
RI egy „ random index ”, melyet állandókként határoztak meg . Miután minden esetben meggyőződtem a konzisztenciáról , sajátvektor számítással állapítottam meg a szempontokhoz tartozó súlyszámokat .
Az így kapott sajátvektor értékek lesznek a szempontokhoz tartozó súlyszámok . A