Logisztika_2021_6 | Page 15

Trendfigyelő 13

VAN-E HATÁSA A COP26 TALÁLKOZÓNAK A LOGISZTIKÁRA ?

Novemberben zajlott Glasgowban a COP26 , azaz az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája . Az MLBKT küldetése kapcsán kiemelten fontosnak tartja a fenntartható ellátási láncok működtetését , ezért nyomon követte ezt az eseményt . Szakértőket kerestünk meg itthonról és külföldön , és szeretnénk folyamatosan napirenden tartani a kérdést és azokat az intézkedéseket , projekteket , amelyeket a hazai cégek tesznek karbonlábnyomuk csökkentésére . Az első összeállításban először dr . Faragó Tibor összefoglalóját olvashatják a glasgowi eredményekről , valamint John Manners-Bell értékelését a logisztikai szektorra , esetében az angol példára fókuszálva . A korábban az MLBKT kongresszuson is előadott Alan McKinnon a Kühne Logistics University elismert professzora előadása értékes áttekintést nyújt a logisztikai terület szerepéről és lehetőségeiről a klímaváltozás hatásainak csökkentésében . ( https :// bit . ly / COP26McKinnon )

MIT ÉRTEK EL ÉS MIT NEM ÉRTEK EL GLASGOW-BAN A MIND VESZÉLYESEBB KLÍMAVÁLTOZÁS ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN ?

dr . Faragó Tibor , c . egyetemi tanár , 2021 . november 14 . 1
Véget ért 2021 . november 13-án a globális éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i világtalálkozó . Az országok magas rangú politikai vezetőinek részvételével kezdődött esemény első napjainak nagy médianyilvánosságát a sokszor zárt ajtók mögött zajló és rendkívül sok résztémát érintő tárgyalások követték . A közel kétszáz delegáció által folytatott egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás , de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához .
1 Szerkesztett változata meg fog jelenni az MTA . hu oldalon .
Az éghajlatot veszélyeztető tevékenységek csökkentése A természeti környezetünket gyorsuló ütemben alakítjuk át , éljük fel egyes erőforrásait és eközben sokféle hulladékkal , környezetkárosító anyaggal árasztjuk el . Ez utóbbiak sorába tartoznak azok az üvegházhatású gázok , amelyek a szénre vagy a földgázra alapozott energiatermelés , a kőolaj-alapú üzemanyagok használata , az állattenyésztés , a növénytermesztés és számos más emberi tevékenység nyomán a légkörbe kerülnek . Emiatt e gázok , köztük a szén-dioxid és a metán mennyisége évtizedek óta növekszik a légkörben és ennek betudhatóan fokozatosan emelkedik a globális felszíni átlaghőmérséklet . Számos területen a gleccserek visszahúzódnak , a tengerek felső rétegének hőmérséklete is emelkedik , a sarkvidéki jég több helyen olvad . Mindemellett általában is változékonyabb lett az éghajlat és az eddigieknél szélsőségesebb meteorológiai és vízjárási jelenségekkel szembesülnek a különböző térségek lakosai .
• E témakörben a tudomány és a politika közötti együttműködés erősítése érdekében 1988-ben megalakult az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület , amelyik már 1990 . évi első jelentésében felhívta a figyelmet az említett légköri kibocsátások miatt növekvő kockázatokra . Harminc évvel ezelőtt (!) kezdődtek meg a nemzetközi egyeztetések , amelyek eredményeképpen 1992-ben elkészült az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye . Ennek értelmében meg kell akadályoznunk a földi éghajlat veszélyeztetését , ehhez el kell érnünk , hogy még kellő időben abbamaradjon az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének növekedése , máskülönben a kialakuló változásokhoz sem a természeti rendszerek , sem a társadalmak nem lesznek képesek alkalmazkodni .
• A 2015 . évi Párizsi Megállapodás ugyanerről szól , de – a sokkal pontosabb tudományos értékelések alapján – már konkrétabban meghatározva azt , hogy a fenti cél érdekében századunk második felében meg kell szüntetni ezeknek az üvegházhatású gázoknak az emberi tevékenységekből eredő kibocsátását . Pontosabban „ karbon-semlegességre ” van szükség , azaz legfeljebb olyan mértékű maradhatna e