Logisztika_2020_október | Page 39

Szakértőink tollából 37 optimálisan működő hulladék gazdálkodási rendszer felépítése . A rendszer feladata , hogy hatékonyan hozzájáruljon a hulladékgyűjtés gazdasági hatékonyságának és fenntartható működésének gyakorlati megvalósításához . Ez lehet az alapja az Európai Parlament és a Tanács ( EU ) 2018 / 851 Irányelvében 2035- re megfogalmazott elvárások teljesítésének . Tudományos szempontból a hulladékgazdálkodási rendszerek logisztikai tervezésének legnagyobb kihívása az általuk kezelt anyag mennyiségével kapcsolatos bizonytalanságból származik . Emiatt szükséges a rendszer hatékonyságát befolyásoló körülmények és azok összefüggéseinek tudományosan megalapozott feltárása . A hulladékáramok mennyiségi jellemzését tekintve a technológiai fejlődéssel egyre többféle mérési eljárás kivitelezhető , nem csak a hagyományos infrastruktúrába illesztett , mérésre szolgáló rendszer hasznosítható , hanem különböző légi távérzékelési eszközök is , melyek közül néhány rendelkezésünkre áll kutatások elvégzésére és ipari megbízások teljesítésére . A meglévő eszközeink segítségével a vizsgált rendszerek szükséges részletességű leképezését biztosító térinformatikai adatokat is tartalmazó modellek felépítését és validálását és a rajtuk elvégzett vizsgálatok módszertanának fejlesztését tudjuk elvégezni . A hulladékkeletkezés bizonytalanságai mellett adott esetben a járattervezéssel , centrumkereséssel és erőforrás-allokációval kapcsolatos speciális algoritmusok kialakítása is szükséges lehet . Térinformatikai kompetenciák :
• nJárattervezés
• nCentrumkeresés , elosztói hálózat központjainak földrajzi meghatározása
• nKöltségelemzés földrajzi alapokon
• nÁrvízi logisztika
• nDrónnal végezhető távérzékelési feladatok elvégzése . Terület és térfogatszámítások , ortofotó készítés . Távérzékelés útján gyűjtött adatok felhasználásával szerkesztett terepmodellek készítése és alkalmazása kapcsolódó tématerületeken . Ilyen például az árvízi védekezés során alkalmazható térinformatikai döntéstámogató rendszer , felszíni , vagy felszín alatti vízkészletet érintő , áramlási viszonyokat bemutató hidrogeológia modellszámítások geometriai elemeinek elkészítése .
Európai Unió által egyik meghatározott cél az üvegházhatású gázok csökkentése , aminek egyik pillére , hogy az erőművek minél kevesebb fosszilis energiahordozót égessenek el . A megújuló energiák alkalmazása és alternatív energiaforrások felhasználása is hozzájárulhatnak az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának csökkenéséhez . Az alapos logisztikai tervezés nem kerülhető el hőerőművek kiszolgálása esetében sem . Alternatív energiaforrásként kiváló energiaforrás lehet a biomassza is . Elégetésükkor csak annyi
CO 2 jut a levegőbe , amennyit a növény élete során megkötött
Legyen szó mezőgazdasági melléktermékről , vagy energianövényekről a hasznosításuk annál hatékonyabb minél kisebb beszállítási távolsággal fedezhető a kívánt energiamennység . Az alábbi táblázat mutatja , hogy a fenti városok – lakásszámból becsült – fűtési energiaigénye kb . milyen hatékonysággal ( GJ / km ) lenne fedezhető mezőgazdasági melléktermékekkel .
A Bay Zoltán Nonprofit Kft . által , az elmúlt 15 évben végzett életciklus elemzési tapasztalatai azt mutatják , hogy érdemes a termék minden életciklus szakaszában elérni a lehető legkisebb hatást , így a logisztikai folyamatok esetében is :
• nszállítási távolságok ( járattervezésnek kiemelt szerepe van pl .: az élelmiszer beszállítások esetén ),
• nszállító eszköz ( akár nagyobb szállítási kapacitású , akár újabb típusú , vagy teljesen más szállítójárművet ),
• nraktározás , készletezés ( optimális távolságra a termeléstől , megfelelő rendszerben ),
• nbelső logisztikai folyamatok ,
• ncsomagolóanyagok kiválasztása , menynyisége ,
• nhulladékhasznosítás , hulladék-elhelyezés ,
• nhulladéklogisztika , stb . A BZN által végzett környezeti életciklus elemzések a fő termelési folyamatok mellett , kivétel nélkül számba vették a logisztikai folyamatok hatásait is . Az elemzések gyakran szcenárióanalízissel bizonyították az egyes gyűjtőrendszerek környezeti előnyét-hátrányát . Így az optimalizált távolságokkal számolt járatok közötti választás mind gazdasági , környezeti alapon lehetségessé vált . Mégis a termék teljes életciklusának egy kiragadott szelete – ez esetben a szállítási alternatívák közti választás – fals képet adhat az összhatások tekintetében . Míg csak a szállításokat vizsgálva óriásinak tűnő környezeti hatás eltérések lehetnek az alternatívák közt , mely különbségek a termék teljes életciklusában eltörpülnek . Erre egy remek példa az