34 Szakértőink tollából
a körön ( a településen ) belül elérhető-e az a gazdaságos üzemméret az ott felmért adatok alapján , amely a logisztika alapvető kritériuma ? Vagyis működtethető-e gazdaságosan helyi vállalkozás a helyi igények kielégítésével ? A termelési logisztika falura adaptált változatát kell kidolgozni , ebből áttérni a helyi vállalkozások beindítására , a meglévők tovább bővítésére . A családi gazdaságok és az őstermelők mellett a meglévő társas vállalkozások megerősítése , majd új
4 . ábra . Fedezetszámítás ( Saját forrás )
társas vállalkozások alapítása a falu szükségleteinek kielégítésére .
Ha ezek a helyi szükségletek már stabilizálják a helyi vállalkozások működését , vagyis már a fedezeti pontjuk feletti mennyiséget tudnak előállítani , akkor megindulhatnak a településen kívüli piacok felé is , hiszen a gazdasági biztonságukat a falu szükségleteinek kielégítése biztosítja számukra .
3.1.2 . A településen belül kiadott pénz a lehető legjobban hasznosuljon Lehetőleg minden kiadásnak legyen haszna a település számára . A kiadások ráfordítások . A logisztika első alaptörvénye szerint , adott ráfordításból a lehető legnagyobb eredményt , a saját szükséglet felettit , mennél több cseretöbbletet kell előállítani . Vagyis , ami már adott egy településen ( ingatlan és ingó javak ), további állandó költség invesztálása nélkül termelje a legtöbb cseretöbbletet . Ezen a területen elsődlegesen a kihasználatlan kapacitások ( családoknál , helyi vállalkozásoknál , és az önkormányzatnál ) feltárása , hasznosítása a legfontosabb . Vizsgálatom szerint a ki nem használt kapacitások elsődlegesen extenzív hasznosítási lehetőségeit kell feltárni . A Kaizen 7 muda módszere szerinti kihasználatlansági elemzések falusi viszonylatban is végig vihetők .
3.1.3 . A településről meg nem akadályozhatóan kiáramló kiadások csökkenjenek a minimumra Lesznek és maradnak olyan kiadásai a településnek , amelyek településen kívülre áramlása nem csökkenthető a nullára . Vagy azért , mert a település nem lesz képes önerőből az adott szolgáltatást , vagy terméket előállítani , vagy , azért mert a helyi szükségletek alacsony mértéke nem adja meg azt az üzemméretet ( fedezeti pontot ), amely logisztikai szempontból már nem a kiszervezést ( vagyis a településen kívülről történő beszerzést ), hanem a saját előállítást igazolná vissza ( ilyenek pl . a gáz , víz , villany , telefon , buszközlekedés , stb .).
E részcél megvalósítása egyértelműen a beszerzési logisztika felhasználását jelenti .
A településről kiáramló kiadások vizsgálatával azonnal feltűnik , hogy ezek a kiadások három csoportba sorolhatók :
• naz államtól származtatható költségek ( pl . APEH , TB , utak , stb .),
• na monopolhelyzetben levő cégektől származtatható költségek ( bank , biztosítás , vezetékes szolgáltatók , közmű szolgáltatók , hulladékszállítás , stb .),
• nilletve olyan szolgáltatások , amelyek létszámtömeget igényelnek ahhoz , hogy a gazdaságos üzemméretet elérhessék a településen ( pl . mozi , színház , felsőfokú oktatás , stb .) Azt azonban nem szabad kijelentenünk , hogy ez ellen nem lehet tennünk , hogy nem lehet ezekből a kiáramló költségekből „ lefaragni ”. Logisztikai és marketing megoldásokkal lehet . ( Itt kérdezném , hogy milyen marketing megoldásokkal lehet ?) Ez két módon lehetséges ez :
• n1 . Települési önszerveződéssel úgy fellépni a költségeket okozókkal szemben ( kivéve az államot ), hogy azok rákényszerüljenek kedvezmények nyújtására , díjcsökkentésre , annak érdekében , hogy a szerveződéssel koncentrált üzleti lehetőséget továbbra is megtarthassák maguknak , vagy az új szolgáltatók kedvezőbb díjért megszerezhessék azt a maguk számára a korábbi szolgáltatóktól ( pl . biztosítási közösségek , falusi telefonflották , stb . megszervezésével ).
• n2 . Vizsgálni kell , hogy ezen kiadásoknak melyik fajtája alkalmas a települési kiváltásra ( pl . helyi internet , TV , stb .).
3.1.4 . A település legyen önellátó , a felesleget pedig értékesítse a településen kívülről megszerezhető bevételekért A falusi szükségletek adhatnak gazdaságos üzemméretet a már meglévő helyi , vagy a helyben alapítható új vállalkozásoknak , amelyek helyben munkahelyeket is teremtenek . A vállalkozások értékesítsék a termékeiket , szolgáltatásaikat a településen kívüli szférában is , tovább erősítve ezekkel a bevételekkel a vállalkozásaikat , így azok tovább fejlődése újabb munkaerőt szívhat fel helyben , a településen .
Az értékesítési logisztika módszereit hasznosítva jelentős eredmények érhetők el a lakosság helyi termékeinek és a helyi vállalkozások termékeinek , szolgáltatásainak értékesítésében .
3.1.5 . A településre egyre több pénzbeáramlás legyen A településen kívüli fizető „ ügyfelektől ”, állami támogatásból , pályázatokból stb .
Az önkormányzat teremtsen olyan legális és gazdaságkomform protekcionista helyi feltételeket , amelyekkel a helyiek elsőbbségét biztosítja az értékesítésekben , a vállalkozásokban a településen kívüliekkel szemben , így lehetőséget teremtve a helybelieknek arra , hogy a településen kívüliek fizetőképes érdeklődését felkelthetik a település kínálatára . Összefogással szerezzenek mennél több pályázati pénzeket , anyagi vagy erkölcsi támogatásokat . Itt nem elsődlegesen az értékesítési logisztika ( hiszen ezt már az előző pontban megoldottuk ), hanem a pályázatok , támogatások , adományok felhasználását kell érteni .
Tisztelt Olvasó ! Rengeteg példával szolgálhattam volna , ha e cikk keretei lehetővé tennék . Így csak egy Steve Jobs idézettel szerezném a vidéklogisztika feletti , sajnos , egyelőre csak írásbeli szakmai vitát megnyitni :
„ Aki elég őrült ahhoz , hogy elhiggye , hogy meg tudja változtatni a világot , az meg is teszi .”
Mag János www . logisztikexpert . hu