Klima kodex III. KLIMAKONYV_VALLALKOZOI_2019 | Page 5

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL
Az éghajlatváltozás nem egy a jövő fenyegetései
közül, hanem mindennapi valóság, különösen me-
gyénkben.
Tény, hogy a Föld felszíni átlaghőmérséklete napjaink-
ban már közel 1 °C-kal meghaladja az ipari forrada-
lom előtti szintet. Megyénkben azonban ennél is jóval
gyorsabb a változás: Bács-Kiskun megye évi középhő-
mérséklete jelenleg már kb. 1,5 °C-kal magasabb a XX.
század elején mért értékeknél.
De miért baj ez? Egy-két fok melegedés önmagában
nem tűnik soknak, mégis teljesen felborítja Földünk
légkörének érzékeny egyensúlyát. Ez pedig ahhoz vezet,
hogy megszokott éghajlati rendszereink megváltoznak.
Bolygónk legtöbb pontján az időjárás sokkal kiszámít-
hatatlanabbá válik, a ma szélsőségesnek ítélt helyzetek
a jövőben mindennapossá válhatnak, és nem csak a
hőmérséklet alakulása, hanem a lehulló csapadék eseté-
ben is.
Bács-Kiskun megyében e folyamat következményeit
már a saját bőrünkön is érezzük: minden korábbinál
súlyosabb hőhullámok, aszályok sújtják megyénket, de
gyakoribbá váltak az özönvízszerű esőzések, viharok,
jégesők is. Az éghajlatváltozás tehát nem önmagában
a felmelegedés, hanem annak következményei: így pél-
dául a szélsőséges időjárási helyzetek fokozódása miatt
jelent veszélyt az emberiség számára.
Az éghajlatváltozás elsődleges okai mi magunk,
emberek vagyunk!
Sokan felteszik a kérdést: ha az éghajlat már ősidők óta
állandóan változik, miért lenne ez most másként? Miért
tegyünk erőfeszítéseket, ha az egész jelenséget úgysem
tudjuk befolyásolni? Valójában a fosszillis tüzelőanya-
gok felhasználása, a légkör szén-dioxid tartalma és
annak melegedése igazolható módon összefüggésben
állnak egymással. Azaz minden jel arra mutat, hogy
az iparosítás és a fosszilis eredetű energiahordozók
használata az elsődleges kiváltó okai napjaink éghajlat-
változásának.
A kőolaj, földgáz és szén eltüzelése révén felszabaduló
szén-dioxid - a többi üvegházhatású gázzal, így pl. a
metánnal, dinitrogén-oxiddal együtt - a légkörben fel-
dúsul és „üvegházhatást” idéz elő. E gázok ui. a Napból
érkező rövidhullámú sugárzást átengedik, de a földfel-
színről a világűr felé irányuló hosszúhullámú sugárzás,
vagyis a Föld által kibocsátott hő nagyrészét csapdába
ejtik: elnyelik, vagy visszasugározzák a felszín felé. En-
nek következtében egyre több energia marad a felszín-
közeli légrétegekben, megváltoztatva annak jellemzőit.
Ezt érzékeljük éghajlatváltozásként.
Mit hoz a jövő? A sok bizonytalanság mellett, né-
hány tendencia biztosnak tűnik.
A legújabb tudományos elemzések alapján még ha
20 éven belül végleg abbahagynánk a szén, kőolaj és
földgáz felhasználását, az általános melegedés egy ideig
még akkor is folytatódna.
Ennek megfelelően Bács-Kiskun megyében is minden
bizonnyal tovább folytatódik az évi átlaghőmérséklet
emelkedése és azzal párhuzamosan az éghajlat egy-
re szélsőségesebbé válása. Az egyetlen szélsőséges
időjárási jelenség, amelyre ritkábban számíthatunk,
a téli fagy lesz. Ezzel szemben a XXI. század végén a
kánikulai napok átlagos évi száma akár egy hónapnyival
is meghaladhatja a XX. század végére jellemző érté-
ket. Mivel átlagértékről van szó, előfordulhat olyan év,
amikor még ennél is több hőhullámos napot kell majd
átélniük utódainknak. A csapadék várható alakulására
vonatkozóan sokkal nagyobb eltéréseket mutatnak a
különböző éghajlati modellek. Az ugyanakkor bizonyos-
nak tűnik, hogy míg a csapadék évi átlagos összmennyi-
sége érdemben nem fog csökkeni a XXI. század végéig,
addig annak tér-és időbeli megoszlása sokkal szélsősé-
gesebbé válik: azaz puszító aszályokra és özönvízszerű
esőzésekre sajnos egyaránt számíthatunk!
TUDTA?
Az üvegházhatású gázok kibocsátása
mellett a növényzet intenzív irtásá-
val is fokozzuk a légkör szén-dioxid
tartalmát. A növények a fotoszinté-
zis révén ugyanis nagy mennyiségű
szén-dioxidot (lennének)
képesek megkötni a légkörből.
5