Klima kodex III. KLIMAKONYV_VALLALKOZOI_2019 | Página 21
MIKÉNT KÍMÉLHETJÜK TALAJAINK ÉLŐVILÁGÁT?
Tudta? A talaj egészsége kulcskérdés lehet az éghaj-
latváltozás alakulásában.
Hiszen míg a rossz állapotban lévő, nem megfelelő
ejárásokkal művelt talajok a szén-dioxid kibocsátása
révén egyenesen növelik a légköri üvegházhatású gázok
koncentrációját és ezáltal hozzájárulnak az éghajlat
további változásához, addig az egészséges talajok több
szén-dioxid megkötésére képesek, mint amennyit kibo-
csátanak, így éppenhogy mérsékelni képesek az éghajlat
változását.
Az eltérést „mindössze” az eredményezi, hogy men�-
nyire kíméljük talajainkat. A gyakori bolygatás (szántás,
tárcsázás stb.), a gyomirtók túlzott használata a talajélet
romlását és ezáltal a humusz csökkenését eredményezi.
Mi a megoldás? Fenntartható növénytermesztés kul-
csa: a talajélet megőrzése
A talajra magára is egy élő szervezetként érdemes tekin-
teni, amelynek egészségéhez rengeteg mikrorganizmus
jelenléte szükséges. A hasznos gombák, baktériumok tö-
mege nélkül nem alakul ki talajélet és humusz sem. Ezek
hiányában viszont valójában talajról sem beszélhetünk.
De hogyan óvhatjuk talajaink élővilágát?
A legfontosabb, hogy mindig tartsuk szem előtt: a talaj-
romboló technikák helyett olyan eljárásokat alkalmaz-
zunk, amelyek kíméletesek a termőfölddel és a benne/
rajta élő élővilággal (beleértve magunkat, embereket is).
Forgatás nélküli művelés?
A talaj mozgatásával járó eljárások beavatkozást jelente-
nek a talaj ökoszisztémájának életébe, ráadásul a talaj-
szerkezet rombolása révén fokozzák a humusz pusztu-
lását. Az ásás során keletkező „csupasz” talajfelületek
- növényzet hiányában -, kevesebb tápanyaggal képesek
ellátni a felszín alatti mikroorganizmusokat is, így vég-
ső soron rontják annak életfeltételeit. Mi következik
mindebből? A befektetett jelentős mennyiségű munka
ahelyett, hogy hasznot hajtana, még kárt is okozhat. Fe-
lejtsük el tehát, hogy a mélyszántás, tárcsázás a növény-
termesztés alapjai. Bolygassuk minél kevésbé a földet!
Óvjuk talajainkat, gondoskodjunk mindig a takarásá-
ról! Akár növényekkel is!
A szél deflációt, a gyorsan levonuló víz eróziót okoz, míg
a túl meleg, csapadékmentes időszakokban a talajok
kiszáradhatnak. E a károk azonban jelentősen csökkent-
hető, ha lefedjük a talajt. Ennek több módja lehetséges.
- A talajtakarásra használt anyagokat összefoglaló néven
mulcsnak nevezzük. A mulcs segít megőrizni a talaj
víztartalmát, így száraz időben is kevesebbet kell öntöz-
nünk, emellett pedig a mulcs saját bomlásával is segít
pótolni a talaj tápanyagtartalmát.
- További lehetőség takarónövények vetése (pl. tök),
amelyek akkor is védik a talajt, amikor nem használjuk
más növény termesztésére, sőt még a gyomokat is vis�-
szaszorítják.
Tápanyagutánpótlás klímabarát módon
Annak érdekében, hogy a talaj évről-évre termékeny ma-
radjon, nélkülözhetetlen a növények által felvett tápanya-
gok pótlása.
- Hagyományosan az istállótrágya talajba juttatásával
pótolták a tápanyagokat, ha lehet, tegyünk mi is így!
- Ha ez megoldhatatlan, még mindig ott a komposzt. Az
érett komposzt közvetlenül a termőföldre szórva jelen-
tősen növeli a talaj termékenységét.
- A trágya, a mulcs és a komposzt technikákat ötvözi a
mélymulcs, ahol nem is a talajba, hanem közvetlenül a
vastag mulcsrétegbe történik a vetés, ültetés.
TUDTA?
A WWF felmérése alapján a folyamatosan
szántott földekben ritkán haladja meg a
giliszták száma a 30-at, míg egy egész-
séges termőtalajban, amit sekélyen vagy
sehogy nem művelnek, akár 450 giliszta is
lehet egy négyzetméteren.
21