Atom gondolataihoz kapcsolódva
Emlékbatyuja nemcsak a diákoknak, hanem a tanároknak is van.
S ha belekukkantunk, szinte ugyanolyan a tartalma, mint a néhai és mai
diákoké: ballagási és osztályképek, apró tárgyak, egy-egy jól sikerült puska,
órán készített rajzok, s azok az emlékek, amelyeket ezek a tárgyak
felidéznek. Kitől is kaptam, mi is történt, amikor ez készült, … ?
S vajon mit keres egy irodalmi szöveggyűjtemény a batyumban? Hiszen ez
mindennapi munkaeszközöm. Nem, ez nem mindennapi példány!
Illusztrált, alkotója pedig nekem dedikálta. Mikor is? Nem, az idő nem
számít, csak azok az emlékek a fontosak, amelyek hozzá kapcsolódnak.
Ez az a szöveggyűjtemény, Atom, amelyben „újragondoltad”,
„újraértelmezted” irodalmunk nagyjainak alkotásait. Mert benned ezek a
művek új gondolatokat ébresztettek. Lehet – sőt, sokszor biztos! - nem a
hivatalos irodalmi nézeteket jelenítetted meg, de szárnyalt a képzeleted,
sziporkázott a humorod.
S ahogyan most lapozom a könyvet, nézegetem a rajzaidat, a felidéződő
emlékek megerősítenek abban a tudatban, hogy jó volt együtt dolgozni
veled, veletek, minden diákkal. Jó látni, olvasni az írásodat, tudni a
pályádról, hogy nem volt eredménytelen az elmúlt harminc évben együtt
töltött idő nektek, s nekünk, tanároknak sem.
Nagy Gyöngyi Zsuzsanna
magyar nyelv és irodalom szakos tanár
55