3. Alapfelületek fajtái, anyagai
3.1.4.1. A felület színe
3.15. ábra. Színes adalékanyag-szemcsés vékonyvakolat
Alapvető elvárás a homlokzatvakolatokkal szemben, hogy színük az építtetői/megrendelői igényekhez igazodjon. A színképzés háromféle
módon történhet:
‒‒ a színezőanyagot az építés helyszínén a vakolóhabarcshoz keverjük (ma már igen ritka);
‒‒ gyárban vagy az építőanyag-forgalmazónál színezett vakolóanyagok felhasználásával;
a) Sima
b) Kapart
‒‒ a már vakolt felületek utólagos színezésével,
festésével.
Helyszíni színkeverés esetén a szárazkeverékekhez por alapú színezékeket, a nedves kész vakolóhabarcsokhoz pedig színezőpasztákat használhatunk. A homlokzat egy felületére mindig egyszerre kell megkeverni a helyszínen az anyagot,
hogy ne legyen színeltérés.
Gyárilag színezett vakolóanyagoknál a számítógéppel vezérelt színkeverésnek köszönhetően
garantáltan megegyezik a színpalettáról kiválasztott szín és a végleges vakolatszín.
c) Dörzsölt (gördülőszemcsés)
d) Fröcskölt, szórt
Lábazatvakolatokhoz gyakran alkalmazunk színes
adalékszemcséket tartalmazó, műgyanta alapú
vékonyvakolatot (mozaikvakolatot), amely egyedi
megjelenést ad a felületnek (3.15. ábra). Ezek
színe az adalékszemcsék színétől függ, és a helyszínen már nem módosítható.
3.1.4.2. Felületi struktúra
A homlokzatvakolatok felületi struktúrája az igényekhez igazodva sokféle lehet, például:
‒‒ sima festett (3.16/a. ábra);
e) Cuppantott
‒‒ kapart (3.16/b. ábra);
‒‒ dörzsölt (3.16/c. ábra);
‒‒ fröcskölt, szórt (3.16/d. ábra);
‒‒ cuppantott (3.16/e. ábra);
‒‒ érdesített (citlingelt; 3.16/f. ábra).
f) Érdesített
3.16. ábra. Homlokzatvakolat felületi struktúrái
42