11. Színek és árnyalatok
A fényhullámok önmagukban véve színtelenek,
a szín csak a szemünkben és az agyunkban jön
létre. Az emberi szem csak a 400-800 nanométer közötti hullámhosszú sugárzást tudja érzékelni, amit a színkép látható részének nevezünk.
11.1.2. Festékszín
A festékszínek kémiailag elemezhető pigmentanyagok.
Minél több festéket keverünk össze, annál jobban
közelítünk a fekete felé. Keveréskor (11.4–11.5.
ábra) a festékek fényvisszaverő képessége csökken, ezért nevezi ezt a színnel foglalkozó tudomány (színtan) szubsztraktív-kivonó színkeverésnek.
11.2. A színek csoportosítása
A sárga, a vörös, a kék olyan színek, amelyeket
más festékszínből nem lehet előállítani. Ezeket
nevezzük alapszíneknek.
Az alapszínek keverékéből jönnek létre az elsőrendű kevert színek (11.6. ábra). A piros és
a sárga keverékéből narancssárgát, a piros és kék
keverékéből ibolyát, a kék és sárga keverékéből
pedig zöldet kapunk.
A másodrendű kevert színek (11.7. ábra) az
elsőrendű és az alapszínek keverékéből jön létre.
A tarka színek mellett megkülönböztetjük az ún.
semleges színeket. Ebbe a csoportba soroljuk:
‒‒ a feketét (ami minden fénysugarat elnyel),
‒‒ a fehéret (amelyik visszaveri a fényt)
‒‒ és a köztük lévő szürkét.
11.3. Színkör
11.4. ábra. Összeadó színkeverés
A tizenkét osztású színkört az alapszínekből állítjuk elő (11.8. ábra). Legfontosabb az alapszínek
kiválasztása, mert ezen múlik, hogy a megfelelő
kevert színeket kapjuk a színkörbe.
11.5. ábra. Kivonó színkeverés
11.6. ábra. Elsőrendű kevert színek
202
11.7. ábra. A másodrendű kevert színek