Eötvös hírlevél Eötvös hírlevél 6 évf 1 szám szeptember | Page 5

Eötvös Józsefre, iskolánk névadójára emlékezünk
„Minden nemzetben nagy erő szendereg, de
szendereg csak, és a pallérozás serkenti fel.”
Eötvös József
Eötvös József
1813. szeptember 3. – 1871. február 2.
Báró vásárosnaményi Eötvös József magyar jogász, író a Batthyány- kormány, majd az Andrássy- kormány vallás –és közok-
tatásügyi minisztere. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1866-1871) és a Kisfaludy Társaság elnöke (1860-1867).
Báró Eötvös Ignác és báró Lilien Anna palotahölgy fia.
Alsóbb iskoláit Budán végezte, egyetemi tanulmányait pedig a pesti egyetemen bölcselet, jog és történelem szakokon.
1831-től 1837-ig különböző közhivatalokat vállalt, majd irodalmi tevékenységet folytatott apja sályi birtokán, később Pes-
ten. 1836-1837-ben beutazta Németországot, Hollandiát, Svájcot, Franciaországot, Angliát. Betekintést nyert a fejlett álla-
mok társadalmi, politikai, gazdasági és művelődési szerkezetébe.
Az országgyűléseken 1832 óta volt jelen, 1843-1844-ben a főrendi ellenzék egyik vezetőjeként. 1844-1848 között a reform-
ellenzék centrista szárnyának tagjaként a Pesti Hírlap munkatársa volt. Az első felelős magyar kormány megalakulásakor ő
kapta a vallás-és közoktatásügyi tárcát. A szabadságharc kitörésekor külföldre utazott. 1851-es hazatéréséig Münchenben
politikai és szépíróként tevékenykedett. 1861-ben Buda város képviselőjeként volt jelen az országgyűlésben, tevékeny
részt vállalt a kiegyezés létrehozásában. 1867-ben újra vallás-és közoktatási miniszter lett. Nagy jelentőségű törvényeket
hozatott a népiskolai közoktatás, a zsidó egyenjogúság és a katolikus autonómia kérdésében. Miniszteri posztját haláláig
betöltötte.
Első jelentősebb politikai tanulmányait a Budapesti Szemlében jelentette meg. Legfontosabb politikaelméleti tanulmánya,
A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra.
Szépirodalmi munkái közül először költeményeivel ( A megfagyott gyermek, Búcsú, A vár és a kunyhó) ért el sikereket az
1830-as években. Első regénye A karthausi 1841-ben jelent meg, az első magyar társadalmi regény, amely európai hírnév-
re tett szert.
Szépirodalmi műveivel is a polgári átalakulást és hazája fejlődését kívánta szolgálni.