Eötvös hírlevél Eötvös hírlevél 5 évf 5 szám január | Page 3

Vízkereszt január 6.
A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek
ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, utána
kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz
Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik
A vízkereszt ünnepe három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését,
valamint csodatételét a kánai menyegzőn. (Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az
emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.
Az első, legjellegzetesebb jelentés a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése.
Máté evangéliuma (Mt 2,1-16) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek kelet-
ről Judeába, hogy a zsidók újszülött királyának kifejezzék hódolatukat. Először Jeruzsálemben keresték a
kis Jézust, majd Heródes király gonosz szándékkal Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet,
akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a
Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Megke-
reszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a
vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor
pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1). A házszentelés szertartása emlékeztető a
kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által.
Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdo-
nítottak, mindenféle betegségre használták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a
halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a követ-
kező vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték
meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért,
Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a ka-
rácsonyfát.