Eötvös hírlevél Eotvos-hirlevel-06-evf-01-szam | Page 4

Eötvös Józsefre, iskolánk névadójára emlékezünk
„Minden nemzetben nagy erő szendereg, de szende-
reg csak, és a pallérozás serkenti fel.”
(Eötvös József)
Eötvös József
1813. szeptember 3. – 1871. február 2.
Báró vásárosnaményi Eötvös József magyar jogász, író a Batthyány- kormány,
majd az Andrássy- kormány vallás –és közoktatásügyi minisztere. A Magyar Tudo-
mányos Akadémia elnöke (1866-1871) és a Kisfaludy Társaság elnöke (1860-
1867). Báró Eötvös Ignác és báró Lilien Anna palotahölgy fia.
Alsóbb iskoláit Budán végezte, egyetemi tanulmányait pedig a pesti egyetemen
bölcselet, jog és történelem szakokon. 1831-től 1837-ig különböző közhivatalokat
vállalt, majd irodalmi tevékenységet folytatott apja sályi birtokán, később Pesten.
1836-1837-ben beutazta Németországot, Hollandiát, Svájcot, Franciaországot,
Angliát. Betekintést nyert a fejlett államok társadalmi, politikai, gazdasági és mű-
velődési szerkezetébe.
Az országgyűléseken 1832 óta volt jelen, 1843-1844-ben a főrendi ellenzék egyik
vezetőjeként. 1844-1848 között a reformellenzék centrista szárnyának tagjaként a Pesti Hírlap munkatársa volt.
Az első felelős magyar kormány megalakulásakor ő kapta a vallás-és közoktatásügyi tárcát. A szabadságharc
kitörésekor külföldre utazott. 1851-es hazatéréséig Münchenben politikai és szépíróként tevékenykedett. 1861-
ben Buda város képviselőjeként volt jelen az országgyűlésben, tevékeny részt vállalt a kiegyezés létrehozásá-
ban. 1867-ben újra vallás-és közoktatási miniszter lett. Nagy jelentőségű törvényeket hozatott a népiskolai köz-
oktatás, a zsidó egyenjogúság és a katolikus autonómia kérdésében. Miniszteri posztját haláláig betöltötte.
Első jelentősebb politikai tanulmányait a Budapesti Szemlében jelentette meg. Legfontosabb politikaelméleti
tanulmánya, A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra.
Szépirodalmi munkái közül először költeményeivel ( A megfagyott gyermek, Búcsú, A vár és a kunyhó) ért el
sikereket az 1830-as években. Első regénye A karthausi 1841-ben jelent meg, az első magyar társadalmi re-
gény, amely európai hírnévre tett szert.
Szépirodalmi műveivel is a polgári átalakulást és hazája fejlődését kívánta szolgálni.