Egyházi támogatások
A vörösberényi református
templom megújulása
Vörösberény, hajdanán a veszprémvölgyi apácák birtoka volt. Egyes kutatók szerint az ősi község az a falu, amelynek régi Szárberény nevét egy 990 körüli alapítólevél őrzi, 1974-től pedig Balatonalmádi város része. A településen fontos szerepet tölt be a vörösberényi templom, amelynek műemléki helyreállítása mára időszerűvé vált. Ehhez járult hozzá az „Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” címén előirányzott támogatás.
A részletekről Faust Gyula református lelkészt kérdeztük.szimbóluma, hanem olyan potenciális erőforrás, ahol az élő Igével
való közösségben a mai nemzedék is megújulhat.
R.: Miért különleges a vörösberényi templom?
F.GY.: A település Szent Márton tiszteletére szentelt
templomát egy avar kori sírkertben emelték azon a
domboldalon, amelyen a Veszprémbe vezető út is áthalad. Az 1966. évi régészeti feltárás felszínre hozta, hogy
a vörösberényi református templom falaiban az egykori falusi egyház templomának maradványai rejtőznek.
A kőfallal kerített építmény tömeghatásán érződik a
középkori eredet, de a templomtérbe belépve barokk
boltozatos osztatlan csarnok fogad, ahol a műemléki
helyreállítás következtében ma már jól látható a régmúlt, vagyis a templom két románkori, egy gótikus és
két barokk korszakának építészeti bizonyítéka. A református templom műemléki helyreállítása előtti állapotát
a Helység kalapácsa című film örökítette meg.
R.: Miért volt szükség a helyreállításokra?
F.GY.: 2007-ben több tényező, mint amilyen az 1985ös földrengés, a száraz és csapadékos időszakok váltakozása, a csapadékvizek elvezetése, a Veszprémi út
teherforgalmának megnövekedése és a nyomvonalában elkészített csatornázás összhatásaképpen régi és
új repedések jelentek meg a templom szerkezetében.
Hosszas szakmai előkészületek után 2013 tavaszán
érkeztünk el oda, hogy az Emberi Erőf