3. Nyílásáthidalások
3.3/a. ábra. Hajlított áthidalónál jelentkező
erőhatások
3.3/b. ábra. Nyomott áthidalónál jelentkező
erőhatások
Statikai működésük (teherátadás módja) szerint az alábbi áthidalásokat különböztetjük meg:
• Hajlított szerkezetek az egyenes vonalú, vízszintes áthidalók (gerendák – 3.3/a. ábra).
Ezeknél a szerkezeteknél a függőleges
irányú terhelések hatására hajlító igénybevétel jön létre, a támaszoknál pedig függőleges
támaszerő és – a befogástól függően – nyomaték keletkezik. A gerenda alsó keresztmetszetében a terhelés miatt húzás, a felső
keresztmetszetében pedig nyomás alakul ki.
• Nyomott szerkezetek az íves vonalú áthidalók
(boltövek) – 3.3/b. ábra). Az íves kialakítás
következtében a támaszoknál a teherátadás
nemcsak függőleges irányú, hanem oldalnyomás is keletkezik. A teherátadás a boltöv
ívének a boltvállnál húzott érintője irányában
történik. Az itt jelentkező oldalirányú terhelést a megtámasztó szerkezetek méretezése
és kialakítása során figyelembe kell venni.
Az épületeknél leggyakrabban egyenes vonalú,
vízszintes áthidalásokat alkalmaznak, mert a
rájuk jutó terheket csak függőlegesen adják át
az alátámasztó szerkezetnek, és oldalnyomás
nem keletkezik.
OLVASMÁNY – ÁTHIDALÓ TERHE, ÁLBOLTÖV
A nyílások feletti egyenes tengelyű gerendát természetesen nem terheli a felette lévő teljes szerkezeti rész tömege, hanem csak egy meghatározható
parabolán belüli rész (lásd: ábra). A parabolán
kívüli faltest önboltozás következtében adja át terheit a nyílás melletti falszakasznak.
A parabolavonal mentén kötésben falazott, például negyedtéglás kiugrások segítségével lehet
a nyílást kihagyni. Ez a jelenség már régóta
ismert, ennek alapján hozták létre az álboltöveket.
Az álboltozás ma is felhasználható az anyagfogadás vagy a közlekedés biztosításához. A kihagyott
nyílás a munka befejeztével egyszerűen befalazható. Álboltöv készítésekor falazás közben ideiglenes deszka alá- és megtámasztást kell használni.
22