Egyéni cselekvési lehetőségek • Klíma Kódex klímamódex_lakossági_01_30 | Page 5

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL
Az éghajlatváltozás nem egy a jövő fenyegeté-
sei közül, hanem mindennapi valóság, különösen
Bács-Kiskun megyében
Tény, hogy a Föld felszíni átlaghőmérséklete napja-
inkban már közel 1 °C-kal meghaladja az ipari forrada-
lom előtti szintet. Megyénkben azonban ennél is jóval
gyorsabb a változás: Bács-Kiskun megye évi középhő-
mérséklete jelenleg már körülbelül 1,5 °C-kal maga-
sabb a XX. század elején mért értékeknél.
De miért baj ez? Egy-két fok melegedés önmagában
nem tűnik soknak, mégis teljesen felborítja Földünk
légkörének érzékeny egyensúlyát. Ez pedig ahhoz
vezet, hogy megszokott éghajlati rendszereink meg-
változnak. Bolygónk legtöbb pontján az időjárás sokkal
kiszámíthatatlanabbá válik, a ma szélsőségesnek ítélt
helyzetek a jövőben mindennapossá válhatnak, és nem
csak a hőmérséklet alakulása, hanem a lehulló csapa-
dék esetében is.
Bács-Kiskun megyében a folyamat következményeit
már a saját bőrünkön is érezzük: minden korábbinál
súlyosabb hőhullámok, aszályok sújtják megyénket, de
gyakoribbá váltak az özönvízszerű esőzések, viharok,
jégesők is. Az éghajlatváltozás tehát nem önmagában
a felmelegedés, hanem annak következményei: így pél-
dául a szélsőséges időjárási helyzetek fokozódása miatt
jelent veszélyt az emberiség számára.
Az éghajlatváltozás elsődleges okai mi magunk,
emberek vagyunk!
Sokan felteszik a kérdést: ha az éghajlat már ősidők
óta állandóan változik, miért lenne ez most másként?
Miért tegyünk erőfeszítéseket, ha az egész jelensé-
get úgysem tudjuk befolyásolni? Valójában a fosszillis
tüzelőanyagok felhasználása, a légkör szén-dioxid
tartalma és annak melegedése igazolható módon
összefüggésben állnak egymással. Azaz, minden jel
arra mutat, hogy az iparosítás és a fosszilis eredetű
energiahordozók használata az elsődleges kiváltó okai
napjaink éghajlatváltozásának.
A kőolaj, földgáz és szén eltüzelése révén felszabadu-
ló szén-dioxid - a többi üvegházhatású gázzal, így pl.
a metánnal, dinitrogén-oxiddal együtt - a légkörben
feldúsul és „üvegházhatást” idéz elő. E gázok ugyanis
a Napból érkező rövidhullámú sugárzást átengedik, de
a földfelszínről a világűr felé irányuló hosszúhullámú
sugárzás, vagyis a Föld által kibocsátott hő nagy részét
csapdába ejtik: elnyelik, vagy visszasugározzák a felszín
felé. Ennek következtében egyre több energia marad
a felszínközeli légrétegekben, megváltoztatva annak
jellemzőit. Ezt érzékeljük éghajlatváltozásként.
TUDTA?
Az üvegházhatású gázok ki-
bocsátása mellett a növényzet
intenzív irtásával is fokozzuk a
légkör szén-dioxid tartalmát. A
növények a fotoszintézis ré-
vén ugyanis nagy mennyiségű
szén-dioxidot (lennének) képesek
megkötni a légkörből.
5