Egyéni cselekvési lehetőségek • Klíma Kódex klímamódex_lakossági_01_30 | Page 133
MIKÉNT KÍMÉLHETJÜK TALAJAINK ÉLŐVILÁGÁT?
Tudta? A talaj egészsége kulcskérdés lehet az éghaj-
latváltozás alakulásában.
Hiszen míg a rossz állapotban lévő, nem megfelelő
ejárásokkal művelt talajok a szén-dioxid kibocsátása
révén egyenesen növelik a légköri üvegházhatású gá-
zok koncentrációját és ezáltal hozzájárulnak az éghaj-
lat további változásához, addig az egészséges talajok
több szén-dioxid megkötésére képesek, mint amennyit
kibocsátanak, így éppenhogy mérsékelni képesek az
éghajlat változását.
Az eltérést „mindössze” az eredményezi, hogy men�-
nyire kíméljük talajainkat. A hagyományos művelésben
alkalmazott eljárások, így a gyakori bolygatás (szántás,
tárcsázás stb.), a gyomirtók túlzott használata a talajélet
romlását és ezáltal a humusz csökkenését eredményezi.
Mi a megoldás? Fenntartható kertművelés kulcsa:
a talajélet megőrzése
A talajra magára is egy élő szervezetként érdemes te-
kinteni, amelynek egészségéhez rengeteg mikrorganiz-
mus jelenléte szükséges. A hasznos gombák, baktériu-
mok tömege nélkül nem alakul ki talajélet, és humusz
sem. Ezek hiányában viszont valójában talajról sem
beszélhetünk. De hogyan óvhatjuk talajaink élővilágát?
A legfontosabb, hogy mindig tartsuk szem előtt:
a talajromboló technikák helyett olyan eljárásokat
alkalmazzunk, amelyek kíméletesek a termőfölddel
és a benne/rajta élő élővilággal (beleértve magunkat,
embereket is).
Forgatás nélküli művelés?
A talaj mozgatásával járó eljárások beavatkozást
jelentenek a talaj ökoszisztémájának életébe, ráadásul
a talajszerkezet rombolása révén fokozzák a humusz
pusztulását. Az ásás során keletkező „csupasz” talajfe-
lületek - növényzet hiányában - kevesebb tápanyaggal
képesek ellátni a felszín alatti mikroorganizmusokat
is, így végső soron rontján annak életfeltételeit. Mi
következik mindebből? Az általunk befektetett jelentős
mennyiségű munka ahelyett, hogy hasznot hajtanak,
még kárt is okozhat. Felejtsük el tehát, hogy az ásás, és
kapálás a kertművelés alapjai. Bolygassuk minél kevés-
bé a földet!
Óvjuk talajunkat, gondoskodjunk mindig a takarásá-
ról! Akár növényekkel is!
A szél deflációt, a gyorsan levonuló víz eróziót okoz,
míg a túl meleg, csapadékmentes időszakokban a
talajok kiszáradhatnak. E a károk azonban jelentősen
csökkenthető, ha lefedjük a talajt. Ennek több módja
lehetséges.
- A talajtakarásra használt anyagokat összefoglaló
néven mulcsnak nevezzük. A mulcs segít megőrizni a
talaj víztartalmát, így száraz időben is kevesebbet kell
öntöznünk, emellett pedig a mulcs saját bomlásával is
segít pótolni a talaj tápanyagtartalmát.
- További lehetőség takarónövények vetése (pl. tök),
amelyek akkor is védik a talajt, amikor nem használjuk
más növény termesztésére, sőt még a gyomokat is
visszaszorítják.
Tápanyagutánpótlás klímabarát módon
Annak érdekében, hogy a talaj évről-évre termékeny
maradjon, nélkülözhetetlen a növények által felvett
tápanyagok pótlása.
- Hagyományosan az istállótrágya talajba juttatásával
pótolták a tápanyagokat, ha lehet, tegyünk mi is így!
- Ha ez megoldhatatlan, még mindig ott a komposzt.
Az érett komposzt közvetlenül a termőföldre szórva
jelentősen növeli a talaj termékenységét.
- A trágya, a mulcs és a komposzt technikákat ötvözi a
mélymulcs, ahol nem is a talajba, hanem közvetlenül a
vastag mulcsrétegbe történik a vetés, ültetés.
CSAK OKOSAN!
Nem csak a növényzet, hanem maga
a talaj is képes szén-dioxidot megköt-
ni. Így hatékonyan tudja mérsékelni
az éghajlat változásának sebességét.
Ennek azonban az a feltétele, hogy
talajaink egészségesek legyenek, gaz-
dag talajélettel bírjanak!
133