Egyéni cselekvési lehetőségek • Klíma Kódex klímamódex_lakossági_01_30 | Page 129

KERT ÉS ÉGHAJLAT
Milyen nehézségeket okozhat az éghajlatváltozás a
kertekben?
- A környezeti feltételek változásának hatására a
vegetációs időszak eltolódhat. A változás olyan jelen-
tős is lehet, hogy bizonyos fajok már nem tudják azt
tolerálni, így egyes termesztett fajok eltűnhetnek, vagy
termesztésük aránytalanul nehézzé válhat. Mindeköz-
ben az éghajlat változása kedvez néhány idegenhonos
faj elszaporodásának, amelyek gyorsíthatják őshonos
fajok, fajták kiszorulását is.
- A kártevők elszaporodásának kedvez a téli fagyos
időszakok gyakoriságának csökkenése, emellett pedig
új, hazánkban korábban ismeretlen kártevők is elterjed-
hetnek.
- A csapadék éven belüli eloszlása szinte biztos, hogy
megváltozik. Gyakoribbá válnak a hirtelen lezúduló,
nagy mennyiségű csapadékot hozó esőzések. Az ezek
keretében lehulló csapadék gyorsan lefolyik a termő-
földről, kevéssé tud hasznosulni, gyakran talajeróziót
okoz , lemossa a talajt, így a termőföld tápanyag- és
humusztartalma is csökkeni fog.
- Ugyanakkor hosszabbá válnak a száraz, aszályos
időszakok is, mindenekelőtt nyáron. A vízhiány így el-
engedhetetlenné teszi a vízpótlást, illetve a víz talajban
való megtartását.
Légköri szén-dioxid koncentráció emelkedése: áldás,
vagy átok a növénytermesztés számára?
Az éghajatváltozás kiváltó tényezője, a szén-dioxid
kibocsátása várhatóan nem torpan meg hirtelen, így
minden bizonnyal tovább nő a légköri szén-dioxid
szintje is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a növények
számára több szén-dioxid áll majd rendelkezésre a fo-
toszintézishez. Ennek következményeiről azonban már
megoszlik a kutatók véleménye:
- Megfelelő mennyiségű tápanyag és víz rendelke-
zésre állása esetében a több szén-dioxid gyorsabb és
nagyobb mértékű növekedést idéz elő, amelyet megfi-
gyelések is alátámasztanak.
- A tudományos kutatások egy része ugyanakkor
azt valószínűsíti, hogy az emelkedő légköri szén-
dioxid koncentráció egyes növények esetében a
tápanyag-koncentráció csökkenéséhez vezet majd, azaz
ugyannyi zöldséget-gyümölcsöt fogyasztva, kevesebb
vitaminhoz juthatunk majd hozzá.
Érdemes-e tehát a kerttel foglalkozni? Természe-
tesen igen! Hiszen a kertművelés azon kevés tevé-
kenységek egyike, amelyek egyidejűleg szolgálják
megszokott éghajlatunk védelmét és a klímaválto-
zás hatásaihoz való alkalmazkodást!
Hiszen a kertművelés kiváló kibocsátáscsökkentési
lehetőség, több okból is:
- a növényzet fotoszintézése közvetlenül csökkenti a
légkör szén-dioxid tartalmát;
- a helyben megtermelt zöldség-gyümölcs nem igényel
szállítást, ezáltal szintén tetemes mennyiségű szén-
dioxid kibocsátás elkerülését teszi lehetővé!
Másrészről a kert - ha megfelelően telepítjük és
műveljük - hatékonyan véd az egyre gyakoribbá váló
időjárási szélsőségektől: óv a közvetlen sugárzástól,
mérsékli a nappali felmelegedést, élőhelyet biztosít ve-
szélyeztetett állatfajoknak, és nem utolsósorban javítja
közérzetünket!
Bár a kertművelést érintő nehézségek száma min-
den bizonnyal nőni fog a jövőben, a legtöbb esetben
vannak megoldások is. Ehhez szeretne ötleteket adni e
kiadvány néhány következő oldala.
TUDTA?
A burgonya a köztudatban igényte-
len, könnyen termeszthető zöldség-
ként, a „szegények eledelekén” él. Az
éghajlatváltozás hatására mégis az
elsők között szorulhat ki hazánkból.
129