Egyéni cselekvési lehetőségek • Klíma Kódex klímamódex_lakossági_01_30 | страница 121

CSAPADÉKVÍZGYŰJTÉS A GYAKORLATBAN
Miért gyűjtsünk csapadékvizet?
Csapadékbőség idején mindenki igyekszik minél
hamarabb megszabadulni a kertjét, pincéjét elárasztó
víztől, majd néhány hónappal később ivóvizet használ
olyan célokra is, amelyekre a kevésbé tiszta, ingyen
rendelkezésre álló és nem utolsósorban az „előállítása”
és célba juttatása során nagyságrendekkel kevesebb
energiát felemésztő csapadékvíz is tökéletesen megfe-
lelő lenne. A csapadékvíz-gyűjtése így egyszerre eny-
hítheti az özönvízszerű esőzések kedvezőtlen hatásait,
nyújthat segítséget a vízhiány leküzdésében és járulhat
hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsék-
léséhez!
Az esővízgyűjtő rendszerek jellemzői, méretezése
Az esővízgyűjtő-rendszerek alapelemei: a gyűjtőfe-
lület, a szűrők, a tárolótartály, illetve a víz rendeltetési
helyre történő juttatásáért felelős berendezés, vagy
rendszer.
A csapadékvíz-gyűjtésének legkézenfekvőbb felüle-
te az épületek teteje. Bács-Kiskun megyei viszonyok
között egy 100 négyzetméteres, cserépfedésű tetőről
nagyságrendileg 40 köbméter víz gyűjthető össze
évente. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy az
ingatlan felszínére (terasz, járda, egyéb burkolt felület)
hulló csapadékot is felfogjuk.
A szűrőberendezések nélkülözhetetlenek bármilyen
célú csapadékvíz-hasznosítás esetén. Szűrőket mind
az ereszcsatornában, mind a ciszternába való befolyás
helyén érdemes elhelyezni.
A csapadékvíz tárolására szolgáló tartály méretezése
során lényeges szempont, hogy mire kívánjuk felhasz-
nálni a gyűjtött csapadékvizet. Ha önálló esővízhálóza-
tot építünk ki az épületben, úgy érdemes legalább napi
30 l/fő vízigénnyel számolni. Ugyanakkor figyelembe
kell venni, hogy az éghajlatváltozás hatására egyre
szélsőségesebbé válik az évi csapadékeloszlás, így több
havi vízszükségletet magába foglaló ciszternát érde-
mes kialakítani, ez fejenként 3-3,5 m 3 ciszternatérfo-
gat-igényt jelent, ami egy négyfős háztartás esetében
ráhagyással 15 m 3 -es tartályt tesz ki. Ha „csak” a ház
körüli tevékenységekhez (öntözés, gépkocsi-mosás)
szükséges a vízigény fedezése, akkor ennél kisebb cisz-
ternaméret is elegendő lehet.
A ciszternák esetében lényeges szempont, hogy azok
fala ne engedje át a napfényt, így földalatt szokás
elhelyezni azokat. Anyagukat tekintve a ciszternák
készülhetnek házilag betonból, vízzáró vakolattal: ez a
legolcsóbb megoldás, cserébe jó minőségben nehe-
zebben készíthetők el, hiszen komolyabb szaktudást
feltételeznek. Léteznek előre gyártott beton ciszternák
is, ezek méretükből fakadóan azonban nehézkesen
mozgathatók, így kevéssé alkalmasak lakossági fel-
használásra. Manapság különböző gyártmányú kész
műanyag-ciszternák is elérhetők a piacon, ezek némi-
leg drágábbak ugyan, azonban könnyen elhelyezhetők,
kevesebb földmunkát igényelnek, vízzáró tulajdonos-
ágaik is kiválóak.
A csapadékvíz-elszikkasztása, mint kiegészítő
megoldás
Előfordulhat az is, hogy alkalmanként lényegesen
több csapadékvizet lehet összegyűjteni egy telken,
mint amennyinek a felhasználására a rendelkezésre álló
műszaki feltételek mellett lehetőség nyílik. Ha a pénz-
tárcánk nem engedi további csapadékvíz-hasznosítási
lehetőségek megteremtését, érdemes a csapadékvíz
helyben történő elszikkasztásáról gondoskodni, hiszen
ez is egyfajta csapadék-vízhasznosítás: talajunkban
őrizzük a nedvességet!
TIPP!
A csapadékvíz gyűjtése esetén lágy
víz áll a rendelkezésünkre, amely
mind az öntözött növények, mind
mosógépünk számára sokkal kedve-
zőbb, mint a keményebb ivóvíz!
121