Egyéni cselekvési lehetőségek • Klíma Kódex klímamódex_lakossági_01_30

VÍZHASZNÁLAT JELLEMZŐI Kevesebb ivóvíz = energiatakarékosság! Háztartásunk vízfogyasztása során nem csak a fel- használt vízmennyiség révén pazarlunk, hanem min- denekelőtt azáltal, hogy szinte mindenre ivóvizet használunk! Az ivóvíz előállítása és célba juttatása ugyanis energiaigényes folyamat! Tudta? Ivásra és főzésre ivóvízfelhasználásunk töre- dékét fordítjuk csak! A háztartásokban felhasznált ivóvízmennyiség messze legnagyobb hányadát, közel háromnegyedét a WC-öb- lítés és a fürdés, kézmosás teszi ki! Mosásra mintegy 13 %-ot, mosogatásra 6 %-ot fordítunk, a főzéshez és iváshoz pedig csupán 2 %-ot használunk. A maradék 7 %-ot a takarítás és egyéb célok tesznek ki, mint például a kocsimosás. Nem csak háztartásainkban fogyasztunk vizet, ha- nem akár egy autó megvásárlásával is! A fent említett vízfogyasztás csak a közvetlenül fel- használt vízre vonatkozik. Azonban ételeink, de még műszaki eszközeink előállításához is vízre van szükség, mégpedig igen sokra! A fejlett fogyasztói társadalmakban éppen ez a közve- tett fogyasztás az, ami leginkább megnöveli az összes vízfogyasztást. Egy fejlett országban élő ember napi (átlagos) élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez ös�- szesen 3000 liter vízre is szükség lehet naponta. Nem mindegy, hogy mit eszünk, és mit veszünk! Avagy mi az a vízlábnyom? Az ún. vízlábnyom egy olyan szám, amely közelítő becslésként megadja, hogy egy termék előállítása ös�- szeségében mekkora vízigénnyel jár. Országok esetében beszélhetünk belső és külső vízlábnyomról is. A belső a hazai forrásokból nyert víz mennyiségét jelzi, a külső pedig azt, hogy az importált termékek mennyi víz felhasználásával készültek a gyár- tó országban, és mennyi vizet emésztett föl szállításuk. Például Japán vízlábnyoma fejenként évi átlag 1300 köbméter (1, 3 millió l), ám ennek a mennyiségnek a 77%-a idegen országból származik. Hogyan alakíthatjuk klíma- és környezetbaráttá háztartásunk vízfelhasználását? Jelenleg mindenre ivóvizet használunk, jóllehet a napi vízfelhasználás csupán 15 %-a igényel ivóvíz-minőségű vizet. Egy átlagos háztartásban felhasznált ivóvíz több mint felét kiválthatnánk például egyszerű esővízzel. De jelentős megtakarításokat érhetnénk el, ha a kevésbé szennyezett vizet újra felhasználnánk. A felhasznált víz egy része feketevízként, másik része azonban szürkevízként kerül a csatornahálózatba. Míg a feketevíz, vagyis a fekáliával szennyezett WC-ter- mék tisztítása nagy szakértelmet igényel, addig, a szürkevizet, amely például zöldségtisztítás, kézmosás, zuhanyozás, vagy mosás közben keletkezik, egészség- ügyi fertőzés veszélye nélkül még egyszer fel lehetne használni. Ennek ellenére egy négyfős háztartásban havonta több száz liter felhasználatlan szürkevíz kerül a fekáliás feketevíz mellé a csatornába. De ha nagyvolumenű átalakításokat jelenleg nem engedhetünk meg magunknak, még mindig sokat tehetünk azért, hogy kevesebb vizet fogyasszunk! Vál- toztassunk vízhasználati szokásainkon! Odafigyeléssel, előrelátó gondolkodással jelentősen mérsékelhetjük vízfogyasztásunkat (is)! A következő fejezetek ötleteket nyújtanak ahhoz, hogy mindezt hogyan tudjuk megvalósítani a gyakorlatban! TUDTA? Ha 1 milliárd fogyasztó mindegyike 2 db új pamutpólóval kevesebbet vásárolna évente, az így megtakarí- tott víz segítségével 4,6 millió ember éves élelmezését lehetne fedezni. 113

Egyéni cselekvési lehetőségek • Klíma Kódex klímamódex_lakossági_01_30 | Page 113