Úgy gondolom az egész 9. évfolyam nevében mondhatom, hogy a gólyanap örök emlékként maradt meg bennünk. Mi is történt aznap? Kezdeném a legelejéről. Pénteken már negyed 8-kor bent voltunk az iskolában, de nem egy hétköznapi ruhában, hanem egy elég furcsa összeállításban, ami állt egy fürdősapkából, köntösből, úszószemüvegből, egyik lábon papucsból, a másikon pedig gumicsizmából, és persze az arcunkra kaptunk sok szép szívet, aláírást, na meg firkálásokat. Mondanom sem kell, hogy ezt így mind felvéve hogyan is néztünk ki. Hiába, ez a nap erről szólt, hogy minél több kínos helyzetbe kerüljünk.
Második órában a tesit is a nagyok tartották, egy jó kis bemelegítővel kezdtük, köntösben kellett elfutni a Széchenyi térig. Szerencsére délelőtt nem voltak sokan az utcán. Mikor odaértünk, körbe álltunk, és mondókákat mondtunk. Ezen kívül volt még gólyaeskü, amit az aulában szavaltunk el. Lényegében ennyiből állt a délelőtti program.
Délután fél 4-re mentünk vissza az iskolába, ahol csapatokra osztottak minket, és kaptunk két tizedikes vezetőt is. Állomások voltak az épületben is, mint például a lufiborotválás és labdakeresgélés sötétben vagy pedig a városban. Szerintem egyik legjobb az volt, amikor a vonatállomáson kellett lejárt vonatjegyeket gyűjteni. Mikor mindenki visszaért az aulába, utána volt az eredményhirdetés. Mi sajnos nem lettünk bent az első háromban, de nem baj, hisz nem is az volt a lényeg! Csak egyszerűen nevettünk egy jót!
Végül pedig köszönjük a szervezést a tizedik évfolyamnak!
És persze…nagyon várjuk, hogy jövőre ezt jól visszaadhassuk a mostani nyolcadikosoknak!
2016. szeptember 30.
13
e-Hírharang
Kilencedik évfolyam