„Siet, el ne késsen, röpíti a szánja
Hiszen minden gyermek napok óta várja.
A dombtetőn felül maga is a szánra
Ismeri az utat – száz éve is járja.
Nem is kell kérdeznem, hogy ez a kis öreg, kicsoda, ki lehet.
Hull a pelyhes fehér hó, Jöjj el kedves… Télapó!
Ő bizony, aki minden évben,
Megjelenik nálad, titokban, szerényen,
Aki néhány cukrot, és a kis csomagot elhozza időre,
S elrejti fényesre kefélt kis cipődbe.
No meg a virgácsot!
Mert biz’ azt is hagy ott,
De csakis annak, aki néha rossz volt. „
(Forrás: www.fejlesztoklapja.hu/jelenetek)
Our town
4
e-Hírharang
20