A tíz csapás
Mózes és Áron a nagy Fáraónál jártak.
De a Fáraó nem enged, így a vizek vérré váltak.
A Fáraó hajthatatlan, a vizekből rusnya békák
Kiugráltak, így megteltek házak, edények és vékák.
Kemény a Fáraó szíve, Áron bottal sújt a porba.
Ebből szúnyogfelhő támad, s szúr mindenkit állba, orrba.
Nem engedek kérésednek, inkább kőbálvánnyá legyek!
Szól a Fáraó, s ellepik Egyiptomot csípős legyek.
Makacs szívű Fáraó még most sem tanul a jó szóból,
Dögvész támad az országban, kifogynak tevéből, lóból.
- Végy kemencekormot Mózes, szórj az égre egy marokkal,
Ember, állat fekélyes lesz és megtelik hólyagokkal!
Lágyuljon meg szíved, Uram! - esedezik Áron, Mózes.
- Jégeső jön és a mezőn minden élőlény odavesz’!
- És ha mindez még nem elég, amit nem vert el jégeső
- Elpusztítják majd a sáskák! Engedd népem, míg nem késő!
Háromnapos sötétséggel sújtja Isten Egyiptomot,
Csak a nagy Fáraó hallgat, büszke szíve most is konok.
- Éjfélkor jön a pusztító, meghal minden elsőszülött,
Legyen királyfi vagy szolga, senkin meg nem könyörülök!
Egyiptomot ezekkel a csapásokkal verte az Úr.
Fáraó szól: - Távozzatok, és Izrael megszabadul!
Steitz Matyi, Katona Sebestyén, Csepregi Marci, Ugróczky Ádám, Mészáros Máté 5/I.
Irodalom órán bibliai történetekkel foglalkoztunk. Csoportmunka volt, otthoni felkészüléssel. Báboztak és verset írtak a gyerekek. Szerintem szenzációsak lettek. Remélem, a képekből is átjön valami...
Veszprémi Andrea osztályfőnök
Jónás, Isten hírvivője
Egyik nap az Úr felkelt, s ezt gondolta át,
Kéne itt egy Istenhívő, kit Ninivébe szánt.
Töprengett is, gondolkodott, kit vitessen el,
Angyalai azt mondták, hogy Jónás megfelel.
Jónás elfogadta, mit Isten kívánt,
De megijedt, és egy hajó belsejében bujkált.
Nagy viharba keveredtek, mit Isten küldött el,
Tudta Jónás, hogy ez lesz, de mégis útra kel?
Ha nem történik valami, a legénység vesz el,
Jónás ezért kiugrott, és a tengerben bálnára lel.
A bálna bekapta, s magával vitte,
Ninivébe megérkezve a partra kiköpte.
Jónás pedig felpattant, nagy sebesen megindult,
3 napi járás után megérkezett s papolt.
Nem fogadták jó szívvel Ninivében Jónást,
Isten ezért azt mondta: rendez nagy vérontást.
Emberek és asszonyok mind megijedtek,
Ezután csak vizet ittak, s zsákruhákba öltözgettek.
Megtanulta ez a nép is, Isten itt a legnagyobb,
Vége is a történetnek, viszontlátás’, jó napot!
Borbély Ábel 5/I.
Az 5/I. osztály
alkotásai
e-Hírharang
20
Kreatív alkotások