Már 232 érték a megyei értéktárban
8. oldal Megyei értékek 2018. március
ÉRTÉKMENTÉS
Már 232 érték a megyei értéktárban
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a nemzeti örökség megőrzése és az azonosságtudat erősítése érdekében egyik legfontosabb feladatának tekinti Bács-Kiskun értékeinek felkutatását, gondozását, védelmét és továbbörökítését.
A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság ennek szellemében begyűjti és negyedévenként elbírálja a hozzá beérkezett javaslatokat. A benyújtott javaslatok alapján 2017-ben összesen 44 értéket vett fel a megyei értéktárba, így azok száma összesen 232-re nőtt. Így válhatott megyei értékké például a Bajai Zsinagóga, a császártöltési pincesorok, az uszódi gubbantós táncok, a bácsborsódi Római Katolikus templom vagy a soltvadkerti Krebsné Tuska Zsuzsanna keramikus munkássága. A tavalyi évben ebből két büszkeségünknek sikerült a hungarikum „ ranglétrán” tovább jutnia. A Hungarikum Bizottság 2017. december 5-i döntése alapján a gemenci gímszarvas és a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat felvételt nyert a Magyar Értéktárba, így ezentúl a kiemelkedő nemzeti érték címet viseli.
*** A megye területén lévő érték felvételét bárki írásban kezdeményezheti a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság elnökének címzett, 114 / 2013.( IV. 16.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletét képező formanyomtatványon. Ha Önnek is tudomása van olyan értékről, melynek megismerése, megóvása megyei ügy, ne habozzon javaslatát megküldeni.( Cím: Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság, 6000 Kecskemét, Deák tér 3.) A megyei értékekről bővebb információt a www. bacskiskunremeke. hu honlapon talál.
A gemenci gímszarvas
A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. ma elsősorban erdővel, nádasokkal, holtágakkal, gyepekkel borított rendkívül különleges Duna ártéri területeken őrzi és mutatja be az Európa szerte méltán híres gemenci gímszarvast.
A 19. és 20. századi folyószabályozások előtt nagy területeket borítottak ilyen jellegű vizes élőhelyek, mára azonban a folyók „ kordában tartásával”, a kapcsolódó munkák eredményeként nagyon megfogyatkoztak ezek a területek, az ilyen jellegű vizes élőhelyek beszűkültek. Európában az egyik legnagyobb, öszszefüggően megmaradt ártéri terület Gemenc, mely számos természeti ritkaságot rejt. Egyedi növény- és állatvilágát mind a szakértők, mind a természetkedvelő laikusok elismerik. Az itt élő gímállomány megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amit az ismertetett világrekord trófeák, a különleges élőhely, és az ebben rejlő jövőbeni lehetőségek egyértelműen bizonyítanak. A Gemencen dolgozó szakemberek ennek a kiemelkedő és szimbolikus vadfajnak a szakszerű és elhivatott kezelésével bel- és külföldön egyaránt bizonyították, hogy az itteni egyedi adottságok csúcsteljesítményre képesek. Fontos, hogy biztosítsuk ennek a kiemelt természeti értéknek az eredeti élőhelyén történő jövőbeni megőrzését, és minél szélesebb körben történő megismerését. A vadászok mellett ma már a turisták, természetfotósok, festők is gyakran rácsodálkoznak a gemenci gímszarvasra, élőhelyére, a bikák agancsára, a szarvasbőgésre és az itt dolgozó szakemberek elhivatottságára.
A gemenci gímszarvas, annak génállománya nemzeti érték, természeti kincs, melyet jól bizonyítanak a világranglistán szereplő
Magyar népmesék rajzfilmsorozat
100 epizód több mint 30 év alatt
A rajzfilmsorozat ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezető fejében fogant meg. A sorozat indulásakor( 1977) a tervező, rendező Jankovics Marcell volt, aki végig szakértőként segítette a megvalósítást. A későbbiekben Horváth Mária és Nagy Lajos lettek a főbb rendezők. A Magyar népmesék epizódjai felejthetetlen népmesei történeteket dolgoznak fel ötletesen és a mesék eredeti humorát egy kis képi humorral szövik át. A több mint 30 év alatt 100 epizódja készült el.
A Kecskeméti Rajzfilmstúdió( Kecskemétfilm Kft.) egyik legnagyobb sikerének számít, mely a hazai rajzfilmgyártás aranykorából való. Mikulás Ferenc elmondása szerint a sorozat létrejöttéhez hozzájárult a kor szelleme is, mert akkoriban újra felfedezték a néprajzi értékeket.
A sorozat lényege nemzeti értékeink megőrzése és korszerű eszközökkel történő továbbadása nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportja eredeti gyűjtéseinek felhasználásával megőrizték a magyar nyelv archaikus szépségét. A kiválasztott színészek hangja átadta ezt a szépséget, főleg Szabó Gyula előadásmódja vált emblematikussá az évtizedek során. A képi anyag kialakításánál a történelmi Magyarországon 100 évvel ezelőtt gyűjtött díszítőművészeti kincset használták fel( Malonyay Dezső: A magyar nép művészete I-V kötet).
A kísérőzenéhez pedig a Kaláka együttes dolgozott fel magyar népdalokat.
A fesztiválokon elért sikereken túl említésre méltó, hogy több mint 40 ország vásárolta meg eddig a filmeket televíziós sugárzásra. Az Internet videó megosztó portáljára feltöltött epizódokat 2 év alatt 209 országból több mint
Akasztó
Oltalom védi az Akasztói szikipontyot
Az Európai Unió iparjogvédelmi rendszerében fontos szerepe van a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetvédelmi oltalmának, amelyen keresztül a fogyasztók garanciát kapnak a termékek származására és minőségére.
Az Akasztói Szikiponty Termelő Konzorcium 2017 nyarán nyújtott be kérelmet a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy az „ Akasztói szikiponty” oltalom alatt álló eredetmegjelölésben részesülhessen. A kérelmet a hazai
30 milliószor tekintették meg. A sorozat nemzetközi sikerére tekintettel elkészítették mind a 100 epizód angol szinkronját is. A filmek magyarországi több mint három évtizedes népszerűségét jelzi, hogy a televíziók folyamatosan sugározzák, több mint százezer könyv és DVD fogyott el, a filmsorozat főcím motívumát és zenéjét( éneklő madár csőréből kijövő virág motívum) számtalan módon használják fel.
Érdekességnek számít, hogy 2012-ben a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikája folyosójának falára a rajzfilmsorozat figuráit festették, 2015-ben pedig a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ Gyermekgyógyászati részlegének falaira kerültek hatóságok elfogadták, és szakmai kifogás sem érkezett ellene, így múlt év decembere óta átmeneti nemzeti oltalmat élvez az Akasztói szikiponty. Az uniós eljárás jelenleg folyamatban van, ha ez is sikerrel zárul, akkor az egész Európai Unióra vonatkozó eredetvédelmi oltalom alá kerül a híres Bács-Kiskun megyei halfajta.
Az Akasztói Szikiponty a halgazdaság különleges terméke, mely közepes és nagyobb méretű tavakban, ritka népesítés mellett nevelkedik. A ponty takarmányozásánál a nagy jelentőséggel bíró természetes táplálékra helyezik a hangsúlyt, amit gabonafélékkel egészítenek ki. Az
www. bacskiskun. hu • www. facebook. com / bacskiskunamimegyenk • info @ bacskiskun. hu
trófeák. Az elmúlt évtizedek alatt a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. elhivatott munkájának eredményeképpen a világban sok helyre vitték szakemberek, látogatók, érdeklődök a gemenci gímszarvas hírét. A hungarikummá nyilvánítással további távlatok nyílhatnak meg ebből a szempontból, tovább erősödhet a megye és hazánk gazdasági és turisztikai lehetősége.
a rajzfilmsorozat alakjai, segítve a kis betegek gyógyulását.
*** „ Az animáció történetében számos stúdiónak sikerült, Hollywoodtól Zágrábig, Prágától Tokióig, hogy ne csak gyártási-gazdasági egységként működjön, de olyan alkotásmódot is kidolgozzon, ami senki máshoz nem köthető – a stúdió védjegye. A Magyar népmesék az egyik, ám alighanem a leglátványosabb bizonyíték, hogy a Kecskemétfilm is ezen stúdiók közé sorolható; a dicső múltú Pannónia óta / után ez a műhely biztosítja, hogy az animáció világtérképén is van helye és becsülete a hungarikumnak.”( Varga Zoltán: Mesefilmterápia, Magyar népmesék 1-100, Filmvilág, 2012 / 04.)
előállított étkezési hal minősége érezhetően jobb. Az alacsony zsírtartalom( 7,2-12,6 %), az alacsony koleszterintartalom, sőt a koleszterincsökkentő hatás és a sok életfontosságú vitamin( A, B1, B2, B12, D), aminosav és ásványi anyag( P, Ca, Fe) az akasztói halat egy különösen könnyű és magas értékű természetes táplálékká teszi.