2. oldal Gazdaságunk 2017. június
Fellendülés Mélykút térségében
Világviszonylatban is jelentős volumenű beruházás van készülőben Mélykúton, amely fellendítheti a város gazdaságát és további fejlesztéseket hozhat magával a jövőben. A 2018-as év végére megépülő víziszárnyas vágóhíd várhatóan az egész dél-alföldi térség helyzetét pozitívan befolyásolja majd. A jelenlegi vállalkozásról és a jövőbeni fejlesztésekről Kiss Istvánnal, a cég egyik tulajdonosával beszélgettünk. A fejlesztéssel kapcsolatban megszólaltattuk Kovács Tamást, Mélykút polgármesterét és Bányai Gábor országgyűlési képviselőt is.
Milyen múlttal és tapasztalattal rendelkezik a vállalkozás? Kiss István: A Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. Magyarország egyik legnagyobb víziszárnyas feldolgozója és több mint 160 éves hagyománnyal rendelkezik. Működését 1852-ben kezdte meg. A cég fő profilja a pecsenyekacsa feldolgozás, de húsliba feldolgozásával is foglalkozunk. A Társaság 100 % magyar tulajdonban van. Több mint 20 éves takarmányipari és állattenyésztési gyakorlatommal irányítom a vállalkozást, Balogh Zoltán üzlettársam tevékenysége pedig a társaság állattenyésztési ágazatának sikeréhez járul hozzá.
Miért éppen Mélykúton? KI: A választás egyrészt érzelmi
BÁNYAI GÁBOR országgyűlési képviselő Bács-Kiskun megyét az ország egyik legnagyobb agrár megyéjeként ismertük még nem olyan régen. Az elmúlt évtizedek változásai, a 2004-es EU-s csatlakozás és annak az agráriumot a támogatásoktól való függővé tétele miatt már nem beszélhetünk a vidéki közösségeket fenntartani képes mezőgazdaságról. Míg 2003- ban közel 280 ezer termelő élt és dolgozott Bács-Kiskunban, 2010 elejére már kevesebb mint 30 ezer eredetű, hiszen Mélykúton nőttem fel és dolgoztam egész életemben, ehhez a településhez köt minden szál. Másrészt szerepet játszottak a földrajzi szempontok is, hiszen cél volt, hogy az új üzem minél közelebb legyen a meglévő élőállat-előállító kapacitásokhoz.
Milyen fejlődésen ment keresztül a vállalkozás a kezdetektől a mai napig? KI: Telephelyet vásároltunk, korszerűsítettünk, új takarmánykeverő és keltető üzemet építettünk, mely beruházásokkal a versenyképességünket szeretnénk fokozni.
Mennyire számít egyedülállónak a jelenlegi fejlesztés? KI: Kapacitást és technológiai
regisztrált termelő maradt a megyénkben. Ez hatalmas és egyben negatív változás minden tekintetben. Az alapanyag termelési alapok, a hozzájuk kapcsolódó feldolgozó üzemek sorra szűntek meg és nem jött a helyükre más, és szinte csak a növénytermesztési ágazat maradt fenn jelentős állattenyésztés nélkül. Munkahelyeket teremteni irgalmatlanul nehéz, akik csak követelik és beszélnek róla, nem is tudják, mekkora feladat bátor vállalkozókat találni, akik rendelkeznek ambícióval, támogatási lehetőséggel, lehetőleg tőkével és tudással is.
Ezen a területen most változás indulhat el, hisz több kisebb-nagyobb élelmiszer-feldolgozó üzem
Mélykút
fejlettséget tekintve kevés hasonló pecsenyekacsa vágóhíd és feldolgozó üzem létezik. A legmodernebb technológiával felszerelt üzemet és hűtőházat hozzuk létre. Az első ütemben felépül egy új vágóhíd csarnok, élőállat fogadó csarnokkal, ahol a piacon található leghatékonyabb technológiával fogunk dolgozni. Ezt követi az elsődleges feldolgozó csarnok modern automata berendezésekkel. Továbbá még az első ütemben elkészülnek a daraboló, tálcázó, csomagoló üzemrészek, tollüzemmel, biológiai szennyvíztisztítóval. Egy 4500 tonnás, mínusz 20 fokos tároló kapacitással rendelkező hűtőház is felépül teljesen automatizált rendszerrel. A második ütemben kerül megvalósításra a tovább feldolgozó- és sütőüzemünk.
Milyen jövőbeni terveik, céljaik vannak? KI: A madárinfluenza elleni hatékony védekezés egyik alapja, hogy lehetővé váljon a szárnyasok zárt helyen történő nevelése. Ezt elősegítendő állattartó telepek építését tervezzük a jövőben, illetve termelőinket is a zárt tartás kialakítására ösztönözzük majd.
MH
építése indul meg Bács-Kiskunban. Ezek közül is kimagaslik a Mélykúton megvalósuló víziszárnyas vágóhíd építése. Az új létesítmény, amely kapacitását tekintve képes lesz 20 millió kacsa és liba vágására, majd késztermékké történő feldolgozására, világszínvonalú termelést és tudást hoz a felső-bácskai térségünkbe. Az új beruházás 350 új munkahelye, a liba- és kacsatenyésztés várható jelentős felfutása egy szerencsésebb világ előhírnökét is jelentheti. A beruházás megvalósulásához a legnagyobb külső támogató erőt Magyarország kormányának pénzügyi és jogi segítsége jelentette és adta meg a végső lökést a befektetők számára.
KOVÁCS TAMÁS
Mélykút polgármestere A Hunent Zrt. zöldmezős beruházása 350 új munkahelyet létesít. Ez egy kisváros életében óriási jelentőségű dolog, mely több tíz évre meghatározza a település fejlődését és hatással van a térség egészére. A Felső-Bácskában igen kevés jelentős munkaerőt foglalkoztató gyár, üzem létezik. A térség gazdasági versenyképesség szempontjából hátrányban van. Ezért nagyon örülök, hogy a kormányzat megértette és támogatta a Hunent Zrt. beruházását.
A település lakosságának azt ígértük, hogy a gazdaság fejlesztése és a munkahelyteremtés a legfőbb előttünk álló feladat, s ehhez tartjuk is magunkat. Remélem sok mélykúti lakos és család fogja megtalálni a számítását, megélhetését a beruházás jóvoltából a településen.
Egyedülálló „ Szakmák Hete” elnevezésű pályaorientációs programsorozat került megrendezésre megyeszerte.
www. bacskiskun. hu • www. facebook. com / bacskiskunamimegyenk • info @ bacskiskun. hu
Ezt segítvén az önkormányzat letelepedési támogatást ad a vállalkozókkal együttműködve olyan személyek, családok részére, akik munkát vállalnak a településen, illetve a térségben. A cég, valamint az önkormányzat együttműködése példás. Kiss István úrral- aki egyben Mélykút egyik alpolgármestere is- már legalább 4 éve dolgozunk a projekt előkészítésében. Benne egy olyan partnerre talált az önkormányzat, aki igazi lokálpatriótaként Mélykútban gondolkodik.
A fenti beruházáson túl ipari övezet fejlesztés is zajlik Mélykúton, a TOP kereteiből a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jóvoltából az 55-ös főút mentén több mint 10 hektáron, melynek része a terület infrastrukturális feltárása, valamint egy üzemcsarnokkal való ellátása. A projekt előkészítő szakaszában nagyon sok segítséget kaptunk a megyei önkormányzat szakembereitől.
Bács-Kiskun megye megint az élen jár
Bács-Kiskun megyében került megrendezésre a 4 napos „ Szakmák Hete” elnevezésű pályaorientációs programsorozat, melyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara( NAK) Bács-Kiskun Megyei Szervezete és a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat közösen valósított meg a megyénkben működő, mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképzést folytató, Földművelésügyi Minisztérium által fenntartott szakképző intézményekkel.
Domján Gergely, a NAK Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke elmondta, hogy a program célja az általános iskola 7. osztályos tanulói körében a szakmák iránti érdeklődés felkeltése, minél szélesebb körű bemutatása volt. Kiemelte annak fontosságát, hogy a program által a tanulók gyakorlati tapasztalatot szerezhettek, és az arra fogékony gyermekek agrárgazdasági képzés felé irányítását mind szakmai, mind pénzügyi vonalon kiemelten támogatja. A Bács-Kiskun megyében működő mind a 158 általános iskola megszólításra került idén februárban. Az érdeklődés olyan hatalmas méreteket öltött, hogy nem sokkal a meghirdetés után szükségessé vált lezárni a jelentkezési lehetőséget az anyagi keret és a szakképző intézmények befogadó-képességének korlátozottsága miatt. Végül a négy szakmai nap alatt közel 600 gyermek utazott a helyszínre és kapott egy életre szóló élményt.
Elmondható, hogy a négy nap során 9 szakképesítés került bemutatásra, melynek során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a következő tanévben hiányszakmának minősülő mezőgazdasági gépész, pék, állattartó szakmunkás és családi gazdálkodó, falusi vendéglátó szakképesítések is szerepeljenek a bemutatott szakképesítések között. A visszajelzések arra utalnak, hogy az idei évben valami olyan kezdődött el, ami hagyományteremtővé válhat. Tekintettel arra, hogy óriási sikere volt a kezdeményezésnek a jövőben szeretnék, hogy a program országosan is kiterjesztésre kerüljön.